Telihold és alvás: mennyit mutatnak a mérések?

Ritka az a szülésznő vagy ügyeletes orvos, aki ne hallotta volna, hogy „telihold van, nagy éjszaka lesz”. A holdfázis és a közérzet kapcsolata régi, széles körben elterjedt hiedelem. Szerencsére jól vizsgálható, mert a kórházak rögzítik az időpontokat, és ehhez nem kell semmit külön mérni.

Szülések és sürgősségi esetek

A szülések időpontját az Egyesült Államokban és Európában is több százezer, sőt millió esetet magában foglaló adatsorokon vizsgálták. Egyik nagy vizsgálat sem talált összefüggést a holdfázissal. Ugyanez igaz a sürgősségi ellátásra, a pszichiátriai felvételekre és a közlekedési balesetekre is. Az 1980-as évek óta készült összefoglaló elemzések rendre azt mutatják, hogy a „teliholdas éjszakák” csak az emlékezetben zsúfoltabbak.

Ennek pszichológiai oka van. Ha egy nehéz éjszakán telihold van, az megmarad az emlékezetünkben. A sok nyugodt teliholdas éjszakát és a sok zsúfolt újholdas éjszakát viszont elfelejtjük.

Az alvás

Itt bonyolultabb a helyzet. Egy 2013-ban megjelent svájci vizsgálat egy korábbi alváslabor-kísérlet adatait elemezte utólag, és azt találta, hogy telihold idején a résztvevők valamivel később aludtak el, és kevesebb mély alvásuk volt. A vizsgálatban azonban csak 33 ember vett részt, és a hatás kicsi volt: átlagosan körülbelül húsz perccel rövidebb alvás.

Azóta több kutatócsoport ellenőrizte az eredményt nagyobb, több száz éjszakát tartalmazó adatbázisokon, és nem talált ilyen hatást. A kérdés tehát nem dőlt el végleg, de ha van is hatás, kicsi. Lehet, hogy a fényesebb éjszakák vagy az alanyok várakozásai magyarázzák.

Miért nem a víz?

Gyakori érv, hogy ha a Hold dagályt okoz a tengereken, akkor a testünk vizére is hat. Az árapály azonban attól keletkezik, hogy a Hold vonzása a Föld két átellenes oldalán kicsit különböző. Egy óceán több ezer kilométeres, ezért ez a különbség nála mérhető. Egy alig kétméteres emberi test két vége között a különbség olyan kicsi, hogy egy közelben álló ember vonzásánál is gyengébb.

Ráadásul az árapályerő újholdkor ugyanolyan erős, mint teliholdkor, hiszen ilyenkor a Nap és a Hold egy irányba esik. A hiedelem viszont szinte mindig a teliholdról szól. Ez is arra utal, hogy a fény és az emlékezet fontosabb tényező, mint a gravitáció.