|
A Toxocara Canis
hengerféreg
A kutya egyik élősködőjének humánegészségügyi
vetülete
Információ a szőnyeg alól
A kutyaürülék számos emberi egészségre
veszélyes kórokozó és féreg közvetítője. Megdöbbentett, hogy a téma hazai
ismertségét mennyire megelőzi annak veszélyessége. Ezen az oldalon most csak
az egyik a kutyák ürülékében található kórokozóról írok, melynek közegészségügyi vonatkozásait
csak felületesen, vagy egyáltalán nem
ismerik az érintettek.
Az alábbi ismertető anyagot elsősorban a budapesti utcákon szanaszét
heverő kutyaürülék-tenger miatt írtam meg. A fővárosban 400 ezer kutya
él, ezek naponta több mint 40 tonna ürüléket hagynak a főváros
aszfaltján és parkjaiban. A város vezetése semmit sem tesz ez ellen,
úgy néz ki, hogy az emberek egészsége itt mit sem számít. A képhez az
is hozzátartozik, hogy nálunk az ÁNTSZ szerint a kutyaürülék nem
veszélyes hulladék! Írásomat figyelemfelhívónak szánom mindazoknak,
akik állatot tartanak, de másoknak is, főleg a városlakóknak. Budapest
pl. kiemelkedően vezet az egy főre jutó kutya és kutyagumi tekintetében
egész Európában, de megkockáztatom, hogy talán a világon is. A
kutyatulajdonosokat többnyire nem izgatja, hogy a kutyájuk hol végzi a
dolgát, így kerül az ürülék a parkok füvére, a járdákra és a gyermekek
homokozójába is. Magyarországon a jogszabályok és büntetések nem elég
szigorúak a kutyatartókkal szemben. Budapesten ráadásul lényegében azt
csinál a kutyatartó amit akar, a város pedig terítve van. Komoly
veszélyben vannak az itt élők, mint azt majd látni fogjuk.
 A Toxocara
Canis nevű hengerféreggel (németből fordítva hívják orsóféregnek is) a
kutyák 10-70%-a(!!!) fertőzött világszerte. Ez és a macskák nagyon hasonló
Toxocara Cati-ja a Toxocariasis nevű tünetegyüttes okozója. A féreg és a lárvák jelenléte a
felnőtt kutyáknál nem okoz panaszt, ragadós mikroszkopikus petéi a kutyák
ürülékével terjednek. Az ürülékben lévő peték közvetlenül nem fertőznek, a
lárva (L1) kialakulásához a petéknek egy rövid ideig, szabad levegőn kell lenniük. Ez
nagyjából annyi idő, míg az ürülék megszárad.
A kutyaürülékben lévő peték, majd az abban kialakuló lárvák a szabadba
kikerülve ideális körülmények között (hűvös, nedves helyen, mint pl. egy
homokozó) nagyon hosszú ideig, akár 4 évig is életképesek maradnak.
Ellenállóak a fertőtlenítő szerekkel, a faggyal, sőt bizonyos ideig még a
forrásban lévő vízzel is megbirkóznak. Csak a közvetlen lángszórózás
pusztítja el a petéket. Felnőttek általában a fertőzött kutyák ürülékének
porát belélegezve-lenyelve, gyermekek pedig szennyezett földdel, homokkal
(pl. a játszóterek homokozójából) szedik össze rendszerint a petéket.
Tekintve hogy a gyermekek immunrendszere még fejletlen, ráadásul esetükben a
peték szervezetbe jutásának valószínűsége is jóval nagyobb, a gyermekeink vannak
a legnagyobb veszélyben.
Tünetek
Az emberi szervezetbe jutva a lárvák kikelnek a petékből, keresztül hatolnak a
bélfalon és szétszóródnak az egész testben, legtöbbször a májban, a
vesékben, az agyban a tüdőben vagy a szemben. Az emberben ezekben a
szervekben maradva nem fejlődnek tovább, de károkozásuk gyakran a máj egész
életre szóló kóros megnagyobbodásához, vaksághoz vagy görcsrohamokhoz vezet.
Az agyba eljutva mentális instabilitást valamint gyengült szellemi
teljesítőképességet okoz. A fertőzés meglévő betegségeket is fellobbanthat,
ilyenek az asztma és a bénulásos gyermekparalízis.
Ember esetében a fertőzés leggyakoribb tünete a gyűjtőnéven zsigeri
lárva-migrációnak, Visceral Larval Migrans (VLM) nevezett jelenség, amit a
lárváknak az ember szerveiben történő vándorlása okoz. A VLM-re különösen
veszélyeztetettnek mondható a 1,5-4 éves korosztály, ahol a fertőzés miatti
halál is előfordul. A gyermekek 4-10 éves kor között is
veszélyeztetettek, de érinti az immunálisan legyengült felnőtt népességet
is.
A másik, a lárvák által okozott tünet az Ocular Larvar Migrans (OLM) nevű
szembetegség, amikor is a lárvák a szemet támadják meg. Gyermekek esetében
ez a legtöbbször előforduló tünet. Többnyire a másfél és 4 éves kor közötti gyermekeknél jelentkezik, de 10
éves korig még szintén gyakori. Felnőtteknél ez ritka. Már egyetlen lárva is
komoly pusztítást képes végezni a retinában. Ha félrediagnosztizálják, az
általában a gyermek szemének eltávolításával jár. Márpedig OLM esetében a
kezelés csaknem mindig túl későn kezdődik. Ennek az az oka, hogy a
gyermek a féloldali látásromlást nem veszi észre, a szülő pedig a divergáló
szemállásra (az egyik szem másfelé néz) figyel fel először, és csak akkor
viszi orvoshoz. Ha pedig a kezelést nem kezdik el időben, a látásélesség
jelentősen csökken, az endophthalmitis miatt gyakori a vakság, ami újabban
egy félmillió forintos műtéti eljárással valamennyire korrigálható, de sosem
lesz újra tökéletes. Magyarországon évente 15 gyermek vakul meg a
kutyaürülékből származó Toxocara fertőzés miatt. Az áldozatok többsége
10 év alatti.
Mivel a fertőzés az embernél nem
produkál azonnali tüneteket, mire észlelnék a bajt, már késő. Felnőttek
körében a fertőzött személynél csak jóval a fertőzést követően jelentkeznek
a tünetek, ha egyáltalán. A lappangási idő a fertőzés intenzitásától függően
néhány hét vagy hónap lehet, de az OLM kialakulása akár 1-1.5 évbe is
beletelhet, ezért aztán az orvosok rendszeresen félre is diagnosztizálják
ezeket az eseteket. A fertőzött személy, vagy a gyermek szülei nem gondolnak
kutyától összeszedett betegségre, amikor jóval később a tünetek
jelentkeznek, a szerológiai reakció pedig minimális. A néhány lárva ellen
termelődő ellenanyag mennyisége olyan kicsi, ami alig kimutatható, de nem is
keresik.
A féreg petéi összeszedhetők minden olyan helyen, ahol kutyák szoktak
tartózkodni és üríteni, beleértve a kutyás házak kertjeit. Ne feledjük, hogy
a peték 2-4 évig is fertőzőképesek maradnak a talajban!
A kutyák ürülékét, s vele együtt a féreg petéit a lábbelinkkel bevihetjük a
lakásunkba is.
A peték pedig önmagukban is ragadósak, így nem muszáj még kutyagumiba se
lépni, hogy a veszélyes peték a cipőnkre kerüljenek.
Egyes kutyatulajdonosok elképesztően felelőtlen szokása hagyni a kutyát,
hogy kisbabákat és kisgyermekeket nyalogasson szeretetből. A kutya szájában,
szája környékén, és a szőrén ugyanis mindig lehetnek (és vannak is) Toxocara Canis peték.
Nem beszélve az egyéb, csak kisbabákra veszélyes fertőzések lehetőségéről,
amire most nem térek ki külön.
Már a fertőzött kutya simogatása is veszélyes, ha utána nem mosunk
azonnal kezet!
Ezért rendkívül nagy felelőtlenség kisgyermeket kutyázni hagyni, kivéve, ha
az egy egészséges szobakutya, amely maximum a kertbe van kiengedve, és
nincsen kapcsolata más kutyákkal.
Egyáltalán nem ajánlatos a kutyával együtt aludni, egy tányérból enni, és hasonló.
A petéket hordozzák a legyek is, így aztán a pár szomszéddal arrébb élő
kutya is veszélyt jelenthet, ha fertőzött. Mivel a peték a levegőben lebegve
is terjednek, így a városokban az utcákon megszáradó kutyaürülék pora fokozott
veszélyességgel bír az ott lakók egészségére nézve.
Embernél egyébként a fertőzés 2 éven belül magától megszűnik, amikor a
lárva az L1 stádiumból az L2 stádiumba ér. Innen nem képes tovább
fejlődni az emberben, betokozódik, majd idővel elhal. A féreg lárva
állapotban történő irtására nincsen ismert szer, csak a tünetek
kezelésére van mód.
Tünetmentes fertőzések
A tünetmentes, vagy csekély tünetekkel bíró fertőzés sokkal
gyakoribb. A felmérések szerint az iparosodott országokban a felnőtt
népesség 5-7%-a, a kutyarajongók táborának pedig a negyede(!) bizonyíthatóan
átesett már valamikor Toxocara Canis fertőzésen, azaz találtak ellenanyagot a
szervezetében. Ez az, amiért a hatóságok, de úgy általában az emberek is,
úgy gondolják, hogy ha olyan sok ember esett már át tünetmentesen a
fertőzésen, akkor nem is érdemes ezzel foglalkozni.
Nos ez az amiben tévednek. A dolgot a kullancsok által terjesztett
betegségekhez tudnám csak hasonlítani. Tudjuk, hogy sok embert csíp meg
kullancs, és a csípések számához képest kevesen betegszenek meg. Ez pont így
van a Toxocara Canissal is. Az, hogy tünetmentes lesz e a fertőzés, vagy
nem, függ a fertőzött személy életkorától, immunrendszerének állapotától, és
attól is, hogy a lárva melyik szervében áll meg.
Ismert adat, hogy az alkoholt csak nagyon mértékkel, vagy szinte egyáltalán
nem fogyasztó felnőtt lakosság körében túlontúl magas a májnagyobbodásos
esetek száma. Véleményem szerint, ez nem kis részben valamikori Toxocara Canis fertőzéseknek
tudhatók be.
Nincs megfelelő
védekezés ellene!
A kutyák nagyon könnyen fertőződnek, tekintve a fertőzött állatok eleve
magas számát, és azt a tényt, hogy a kutyák gyakran veszik a szájukba, vagy
eszik meg más kutyák ürülékét (és a sajátjukat is), de elkaphatják
köztesgazda (pl. egy rágcsáló) elfogyasztásával is.
A kiskutyák jó része eleve fertőzöttként jön a világra, mert már a méhen
belül megfertőződnek.
A Toxocara Canis lárvák a szukában ugyanis nem mindig alakulnak át kifejlett
féreggé, hanem alvó állapotban, (úgynevezett L2 stádiumban) a
testszövetekben maradnak. Amikor a szuka vemhes lesz, a hormonok hatására ezek a lárvák újra
aktiválódnak, majd a vérárammal a placentába és a magzatba jutnak, és a
magzat májában és tüdejében várakoznak a születésig. A magzat megszületése
után a kölyökkutya belébe vándorolnak és itt fejlődnek ki féreggé. Más
esetekben a szukában a vemhesség alatt újra aktiválódott lárvák ellés után
az anyatejbe jutnak és így az újszülött kölyköket fertőzik. Mivel ezek az
alvó lárvák nem a bélben tartózkodnak, hagyományos féreghajtó gyógyszerekkel
nem távolíthatók el. Az egyszer már fertőzést megélt szukák egész életük
folyamán fertőzött ivadékokat hoznak világra.
A Toxocara Canis fertőzés zajos légzést és köhögést eredményez a
kiskutyáknál, különösen a
szopós kölyköknél kéthetes életkor alatt. Az idősebb kölykök, háromhetes
korig hányással kísért állandó hasmenésben szenvednek. A fertőzött kölykök
kifejlett férgeket hányhatnak ki és a növekedésük lelassul.
(Ezért nem szerencsés dolog egy alom legkisebb tagját megvenni, "mert az
milyen aranyos" felkiáltással.)
Kifejlett kutyáknál a féreg jelenléte gyakorlatilag nem jár semmilyen kísérő
tünettel. A mégis alkalmazott féreghajtók csak a felnőtt férgeket hajtják ki
a bélrendszerből. A lárvák elhajtására lényegében nem létezik ismert
módszer, nem beszélve a szukákban a vemhességet megelőzően akár hosszú
évekig inaktív lárvákról. A lényeg, hogy hiába használunk féregűzőt, a kutya
testében lévő lárvák elfoglalják kihajtott társaik helyét a bélben és
"visszafertőzik" a kutyát, akkor is, ha az egyébként nem volt kapcsolatban
más kutyákkal. A bélben gyorsan fejlődnek, majd szinte azonnal szaporodni
kezdenek, naponta peték ezreit termelve, amivel bőven lefertőzik a kutya
vadászterületét, és visszafertőzik az eredeti állatot is.
Felnőtt kutyák esetében a fertőzöttség általában tünetmentes, így a
gazdák nem veszik észre a problémát, ezzel komoly veszélynek kitéve magukat
és családjukat.
Fontos a tájékozottság
A toxocariasis nevű tünetegyüttest okozó parazita
csak egy a kutyaürülékkel fertőző, emberre is veszélyes kórokozók közül, amivel számolnunk kell. Ráadásul
nem csak a kutya ürüléke veszélyes ilyen szempontból. A Toxocara Canis mellett a macskák hengerférge a
Toxocara Cati is ugyanazokat a tüneteket produkálja az embernél, bár
valamivel
ritkábban. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a macskákat a
belvárosban nem engedik ki, és alomban végzik el a dolgukat, a kertvárosban
meg igyekeznek az ürüléküket mindig elásni, szemben szemben a
kutyákkal, akik "otthagyják mint eb...". A kertvárosi udvarok
homokozója az egyetlen hely, ahol jóval nagyobb
valószínűséggel szerez be a gyermek Toxocara Cati fertőzést,
mint Toxocara Canist.
Tájékozódjunk! Számos a háziállatok által terjesztett betegség létezik,
amelyről feltétlenül szerezzünk információt, ha állato(ka)t tartunk a
környezetünkben, és gyermekünk van, de saját magunk miatt is.
Az állatok vírusai, gombái, és férgei a legkülönbözőbb tüneteket okozhatják
az embernél.
A Micosporum canis nevű gomba például hajhullást, kopaszságot okoz. A
Escherichia coli nevű baktérium húgy és ivarszervi megbetegedést. A
Toxoplazma Gondii-ról már nem is beszélve. Az utóbbi jóval szélesebb körben
ismert, mivel nem csak hasonló problémákat képes okozni, mint a Toxocara
Canis és a T. Cati, de ha egy várandós kismama fertőződik vele, 50% az
esélye annak, hogy a magzatban visszafordíthatatlan idegrendszeri
károsodást okoz. A Toxocara Gondii-ről később majd írok többet is.
Utóbbi a mosatlan zöldségen, és a nem kellően átsütött húsban is benne van,
nem csak az állatok ürülékében.
A fenti néhány példa csak
a jéghegy csúcsa.
Óvjuk gyermekeink és magunk egészségét, tájékozódjunk! Ne az legyen azonban
a megoldás, hogy megszabadulunk az állatainktól. Megfelelő higiénia
betartásával a fertőzések legnagyobb hányada elkerülhető.
Nibiru
Cikkek a témában:
http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/02/3208.hpp
http://index.hu/politika/belfold/budapest/kak03xx/
http://www.babanet.hu/lazi/hetrol_hetre/index.php?id=050521
(Megj: pontatlan adat: "Magyarországon évente 6-8..." ezzel szemben 15 a
helyes adat.)
Források:
http://www.biosci.ohio-state.edu/~parasite/vlm.html
http://www.janssenpharmaceutica.be/jah/pdfbestanden/article%20dog.pdf
http://iceh.uws.edu.au/fact_sheets/FS_toxo.html
http://www.oeaz.at/zeitung/3aktuell/2003/18/serie/serie18_2003hund.html
http://www.luckybear.com/dogs_humans.htm
http://www.omgk.hu/KUTYATAR/kutyat3.html
http://sunrise.sote.hu/htsz/suveges.htm
http://bjsm.bmjjournals.com/cgi/content/full/35/1/6
http://origo.hu/itthon/20050524akutyaszar.html
Süveges I.: A Toxocara canis által okozott szembetegségről Orvostovábbképző
Szemle IX. 2.sz
A képek egy Tokiói egyetem honlapjának
Parasite of the Month
aloldaláról származnak.
Frissítés 2006.06.16
|
|
