Archívum - Figyelőnet: A Távol-Kelet a külgazdasági startégiában

Barátaim oldalai

Nem ígér gyökeres változást a kormány új középtávú külgazdasági stratégiája, de a délkelet-ázsiai régió jócskán felértékelődik.

Minden bizonnyal a külügy és közügy fogalmán egyaránt kívül esik, mit kívánt a magyar miniszterelnök és a gazdasági miniszter a Jáva-szigeteki Borobudur buddhista szentélyben. Amikor a távol-keleti körúton lévő kormánytagok - kihasználva araszokban mérhető testi fölényüket a helyiekkel szemben - nyújtózkodás nélkül mélyesztették ujjaikat a Buddha szobrát őrző, magasra pakolt szarkofág réseibe, a helyi hagyomány szerint jártak el. Ez ugyanis azt tartja, hogy a sajátos tornamutatvány során kigondolt kívánság teljesül - nem véletlen, hogy a kormányfő kötelezővé tenné az e tájra vetődő kabinettagjai számára a világörökséghez tartozó szentély felkeresését, a szarkofág „rendeltetésszerű" használatát.

Az persze, hogy Indonéziában krónikus az áramhiány, vélhetőleg nem a szigetvilágban élők alacsony termetére vezethető vissza, és nem is a Buddha-szobrot őrző kegytárgy tökéletlen működésére. A Susilo Bambang Yudhoyono elnökölte ország nem bízhatja sem Buddhára, sem a véletlenre súlyos energiaproblémái megoldását. Ott, ahol a hőség és a magas páratartalom miatt szünet nélkül működtetni kell a légkondicionálókat és a ruhaszárítókat, a legsürgetőbb feladatok közé tartozik az áramszünetek kiküszöbölése - indokolta Kern József ügyvezető, mivel magyarázható cége, a Diagon Kft. új indonéziai beruházása. A magyar diagnosztikai piac meghatározó szereplője ugyanis 350 millió dolláros energetikai és infrastrukturális beruházásban való részvételről írt alá előzetes megállapodást Dél-Szumátra kormányzójával: a vállalat áramtermelési koncesszió fejében hőerőművet, vasutat, kikötőt és szénbányát épít ki a szigeten.

Állami hátszél

Jóllehet a Diagonnak - többéves indonéziai kapcsolatai miatt - vajmi kevés szüksége volt kormányzati hátszélre, a tekintélyelvű ázsiai világban jól vette ki magát, hogy vezető magyar politikusok bábáskodtak a megállapodás aláírásánál - magyarázza az ügyvezető, miért volt célszerű részt vennie a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette delegációban. Persze nem egyedül tette: a távol-keleti célpontokat felkereső kormányfőt - és a vele utazó Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert - további kéttucat üzletember is elkísérte. Hogy a Diagon 50 milliárdján felül melyek a Kóka által bejelentett 200 milliárd forint összértékű projektcsomag további elemei, egyelőre homályban maradt, de a gazdasági tárca vezetője több előzetes megállapodásról is hírt adott. Két esetben az Eximbank írt alá exporthitel-megállapodást indonéz bankokkal, akadt víztisztító berendezések ázsiai kivitelére irányuló szándéknyilatkozat, valamint egy egészen futurisztikus együttműködés is, elektromos távvezetékek hőveszteségét mérő, pilóta nélküli repülőgépek fejlesztéséről, magyar-indonéz koprodukcióban.

Piackonform stratégia

A távol-keleti térségek felértékelődése az ország középtávú külgazdasági stratégiájában is tetten érhető. Az ominózus program ugyanis nem a kormány, nem a gazdaságpolitikusok, hanem az üzleti élet szereplőinek preferenciáit tükrözi - hangsúlyozza Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára. A külgazdasági területért felelős szakember szerint a világgazdaságban megjelenő új erővonalakkal Magyarországnak is számolnia kell, nem véletlen, hogy relációs szempontból a külgazdasági stratégia harmadik pillére éppen az ázsiai térség.

Az elsősorban kormányzati feladatokat tartalmazó program három vetülete közül a kereskedelemfejlesztés, továbbá a külföldi befektetések idecsalogatása már ismerős lehet. Az első kategóriában főleg olyan relációk vannak a célkeresztben, amelyek potenciális piacai lehetnek a magyar termékeknek - a Távol-Keletnél maradva: Indonézia, Vietnam. A tőkebeáramlás szempontjából érthetően Dél-Korea és Japán a két üdvöske (a GKM éppen a múlt héten jelentette be, hogy 2007-től a világ egyik vezető üvegipari vállalata, a japán Asahi Glass fog gépjárműipari üvegeket előállítani Tatabányán, egy közel 32 milliárd forintos beruházása révén). Sokkal kevesebbet hallhattunk eddig a harmadik piacokon történő együttműködésről, ami a helyettes államtitkár szerint például egy Szlovákiában működő magyar-japán vegyes vállalat formájában ölthet testet.

A távol-keleti régióval fenntartott külgazdasági kapcsolatainkra jelenleg a számottevő, ráadásul bővülő tendenciát mutató magyar külkereskedelmi deficit nyomja rá a bélyegét. A gazdasági minisztérium - ez olvasható ki a tárca által készített stratégiából is - egyelőre nem is számít az egyensúlytalanság megszűnésére, ameddig a Magyarországon működő multinacionális vállalatok alkatrészimport-igénye meghatározó marad a térségből származó behozatalban.

 

A fenti cikk eredetileg itt volt található: http://www.fn.hu/cikk.php?id=5&cid=103325 ,
de hamar eltűnt onnan. Eredeti állapotában ide mentettem le, de nem linkeltem be közvetlenül, mert az oldal szerkezete folyamatosan ontja magából a 404-es hibákat.

Nibiru 2008.02.28