Napkitörések: elpusztíthatja-e a Földet egy szuperkitörés?
A Nap ciklusa a maximum felé tart, és újra terjednek a jóslatok egy mindent felperzselő kitörésről. Mit tudunk a legnagyobb ismert napviharokról, és mi a valódi kockázat?
Idén februárban és augusztus elején is erős, X-osztályú kitörés történt a Napon. A naptevékenység körülbelül tizenegy éves ciklusa ismét a maximum felé tart, és ezzel együtt újra felbukkannak a jóslatok egy mindent elpusztító szuperkitörésről. Nézzük meg, mit mondanak a megfigyelések.
Mi történik egy napkitöréskor?
A napkitörés a Nap légkörében felhalmozódott mágneses energia hirtelen felszabadulása. Ilyenkor röntgen- és ultraibolya sugárzás indul a Föld felé, ezt néhány perc múlva érzékeljük. Gyakran egy hatalmas plazmafelhő is kidobódik, ez egy-három nap alatt ér ide, ha éppen felénk tart.
A felső légkör elnyeli a röntgen- és ultraibolya sugárzást, a Föld mágneses tere pedig eltéríti a töltött részecskéket. A felszínre ezekből gyakorlatilag semmi sem jut le. A látható következmény a sarki fény, amely egy erős viharban Magyarországról is látszhat.
A legnagyobb ismert vihar
1859 szeptemberében Richard Carrington angol csillagász egy különösen fényes kitörést figyelt meg a Napon. Másnapra megérkezett a plazmafelhő: sarki fény látszott a Karib-tengeren is, a távíróvezetékekben indukált áram szikrákat szórt, egyes vonalak elem nélkül is működtek. Ennél nagyobb vihart azóta sem mértek, és a Földön élőknek ez sem ártott.
A valódi kockázat: a technika
Ma már sokkal több dolog függ a villamos hálózattól és a műholdaktól, mint 1859-ben. 1989 márciusában egy napvihar miatt Québec tartomány áramhálózata kilenc órára leállt. Egy Carrington-erősségű vihar ma nagy transzformátorokat tehetne tönkre, megzavarhatná a műholdas helymeghatározást és a rádióforgalmat. Ezért figyelik folyamatosan a Napot űrszondák, és ezért adnak ki előrejelzéseket a hálózatok üzemeltetőinek.
Felrobbanhat-e a Nap?
Nem. A Nap egy közepes tömegű, stabil csillag, amely körülbelül 4,6 milliárd éve egyenletesen ég. A fényessége a napciklus során csak mintegy egy ezrelékkel változik. Szupernóvaként felrobbanni nem tud, mert ahhoz sokkal nagyobb tömeg kellene. Néhány milliárd év múlva vörös óriássá fúvódik, de ez nagyon lassan megy végbe, és semmilyen jele nincs annak, hogy a közeljövőben megtörténne.
Mire számíthatunk?
Az előrejelzések szerint ez a ciklus az elmúlt száz év leggyengébbjei közé tartozik. Erős kitörések ettől még lesznek, és szép sarki fényeket hozhatnak. Ha egy hír szerint „a NASA szerint napvihar pusztítja el a Földet”, érdemes elolvasni a NASA saját közleményét: abban az áramhálózatok és műholdak védelméről lesz szó, nem a világvégéről.
Közzétéve: