Lapos Föld? Eratoszthenész botja és a horizont mögé bukó hajók
Újra népszerű az elképzelés, hogy a Föld lapos. Ezek az ellenőrzések kétezer éve ismertek, és ma is bárki elvégezheti őket egy bottal, egy távcsővel vagy egy repülőúttal.
Az utóbbi egy-két évben látványos videók és népes internetes csoportok terjesztik azt az elképzelést, hogy a Föld lapos. Kevésbé ismert, hogy ezt a kérdést már az ókori görögök eldöntötték, ráadásul olyan módszerekkel, amelyeket ma bárki megismételhet. Érdemes végignézni ezeket, mert sokat elárulnak arról, hogyan lehet egyszerű megfigyelésből bizonyítékot szerezni.
A Föld árnyéka a Holdon
Arisztotelész a Kr. e. 4. században észrevette, hogy holdfogyatkozáskor a Holdra vetülő földárnyék széle mindig körív. Egy korong is vethetne kerek árnyékot, de csak akkor, ha a fény merőlegesen éri. Holdfogyatkozás viszont akkor is van, amikor a Hold a horizont közelében jár, és az árnyék ilyenkor is kerek. Minden irányból kerek árnyékot csak egy gömb vet.
A Sarkcsillag magassága
Budapestről nézve a Sarkcsillag körülbelül 47,5 fokkal áll a horizont fölött, Szegedről 46 fokkal, Észak-Norvégiából 70 fokkal. A magassága mindig a megfigyelőhely földrajzi szélességével egyezik meg. Délre utazva egyre lejjebb száll, az Egyenlítőnél eléri a horizontot, a déli féltekén pedig már nem látszik. Ehelyett olyan csillagképek kelnek fel, amelyek Magyarországról sosem láthatók. Lapos Földön mindenki nagyjából ugyanazt az eget látná.
Eratoszthenész botja
Eratoszthenész, az alexandriai könyvtár vezetője, Kr. e. 240 körül azt hallotta, hogy a dél-egyiptomi Szüénében a nyári napforduló delén a Nap egy mély kút fenekére is besüt, vagyis pontosan a fejünk fölött jár. Alexandriában ugyanekkor egy függőleges bot árnyéka a teljes kör ötvened részének, körülbelül 7,2 foknak megfelelő szöget mutatott. Ha a Föld gömb, akkor ez a szögkülönbség a két város távolságával arányos. A két város távolságából így a teljes kerületre jó pontossággal a ma ismert érték adódott.
A mérést ma is meg lehet ismételni. Két, egymástól néhány száz kilométerre lévő iskola ugyanabban az órában megméri egy bot árnyékát, és a két eredményből kiszámítja a Föld kerületét.
A horizont mögé bukó hajók
Egy távolodó hajónak nagy távolságból előbb a teste, azután a felépítménye, végül a kéménye tűnik el a horizont mögött. Egy jó távcső ezen nem segít: a hajótest nem csak kicsi, hanem a víz domborulata mögé került. A Balatonon is megfigyelhető, hogy a túlsó partról csak a magasabb épületek és a dombok teteje látszik.
Miért tűnik laposnak?
A Föld sugara körülbelül 6370 kilométer. Egy ilyen gömb görbülete emberi léptékben alig érzékelhető, a horizont íve csak tíz kilométernél nagyobb magasságból kezd szemmel láthatóvá válni. A mindennapi tapasztalatunk tehát valóban laposnak mutatja a Földet. Ezért volt nagy dolog, hogy az ókori csillagászok egyszerű mérésekkel ennél többet tudtak meg.
Közzétéve: