Ugrás a tartalomra
Nibiru

Az atlasz lapjai ·

Elenin, a „baljós” üstökös, amely szétesett

Barna törpe, rejtett bolygó, földrengéseket okozó vendég: tavaly felfedezése óta sok mindent ráfogtak az Elenin-üstökösre. Most, a legnagyobb földközelsége idején már csak egy halvány porfelhő.

Az üstököst 2010. december 10-én fedezte fel Leonyid Jelenyin orosz amatőrcsillagász egy távvezérelt, új-mexikói távcső felvételein. Az égitest halvány volt, de a pályaszámítás szerint 2011 őszén viszonylag közel halad el a Föld mellett. Ennyi elég volt ahhoz, hogy az interneten rövid időn belül baljós hírek kezdjenek terjedni róla.

Mit állítottak róla?

A legelterjedtebb állítás szerint az Elenin valójában egy barna törpe vagy maga a Nibiru, és az üstökösnek látszó fény csak álca. Mások szerint, ha a Nappal és a Földdel egy vonalba kerül, földrengéseket okoz. Egy videó a márciusi japán földrengést is az üstökösnek tulajdonította.

Mit mutattak a mérések?

  • Méret és tömeg. A fényessége alapján az üstökös magja legfeljebb néhány kilométeres volt. Egy ekkora jég- és porgolyó tömege a Holdénak sokmilliárdod része. Ha a Föld mellett haladna el, a gravitációs hatása a tengerek szintjét sem változtatná meg mérhetően.
  • Pálya. A pályáját több száz megfigyelésből számították ki, és minden új mérés megerősítette. A Naphoz szeptember 10-én volt a legközelebb, a Földhöz október 16-án, mintegy 35 millió kilométerre, ami a Hold távolságának csaknem százszorosa.
  • Szétesés. Augusztus második felében az üstökös fényessége hirtelen csökkent, a képe elnyúlt és szétterült. A megfigyelők szerint a mag darabokra esett. Szeptemberben már csak egy diffúz, halványuló porfelhőt lehetett lefényképezni.
Üstökös hosszú csóvával egy dombvidék fölött, rézmetszet stílusban
Üstökös csóvával. A csóva mindig a Nappal ellentétes irányba mutat, mert a napszél és a fénynyomás fújja hátra.

Miért esnek szét az üstökösök?

Az üstökösmagok laza szerkezetű jég- és porhalmazok. Amikor a Naphoz közelednek, a jég szublimál, a gázkiáramlás pedig szétfeszítheti a magot. A kis, először a belső Naprendszerbe érkező üstökösök gyakran nem élik túl a Nap közelségét. Az Elenin pontosan így járt.

Mit tanulhatunk belőle?

Az Elenin-üstökös esete jól mutatja, hogy egy valódi égitest adatai mennyire nyilvánosak. A felfedezéstől a szétesésig minden lépést amatőrök és szakemberek ezrei követtek és fényképeztek, és az adatok bárki számára elérhetők voltak. Egy valódi veszélyt nem lehetett volna eltitkolni, és ebben az esetben nem is volt mit.

Közzétéve: