nibiru.hu

 

 


Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.56)

Nyitóoldal, változásokInformatikaPolitika, közélet Magyar SzívvelEgészségSzabadidő, hobbiTudományEgyéb írások

Politika - Mail - A Győzelem Napja, Május 9                                                                2007.05.10

Barátaim oldalai

A GYŐZELEM NAPJA, MÁJUS 9.
(Avagy mit is ünnepeltek tegnap este Gyurcsányiék?)


A Duna-parti figyelemelterelő meeting vehemens „Fasiszták, menjetek haza” kiabálói elgondolkodtattak. Mit is ünnepeltünk május 9-én? Mint évtizedek óta belénk verték, s most ismét: a fasizmus feletti győzelem napját.

Kezdjük az elején.

1., A fasizmus feletti győzelem napja 1943 július 28. Előtte három nappal tartóztatták le a fasizmus szellemi atyját, Benito Mussolinit, s e napon oszlatta fel a Badoglio-kormány a fasiszta pártot. Vagyis két évvel mellédübörögtünk. Arról nem is beszélve, hogy a Dunába lövetés kitalálóinak (Kun Béláék) örökösei a Dunába lőtt zsidók emlékművénél ünnepelték annak a rendszernek a bukását e kicsiny kétéves késéssel, amely nem üldözte a zsidókat. Mert Mussoliniék nem üldözték őket. Úgybiza!

2., Előkerültek a szükség esetén mindig kéznél levő nyilasok.
Nos, valóban voltak nyilasaink: de a hál' Isten rövid nyilas időszak alatt ugyanúgy idegen hatalom által megszállt ország voltunk, mint 43/45-ben Mussolini Salói Köztársasága – s nota bene: s mint a sok évtizedes szovjet megszállás alatt. E rövid nyilas időszak derék nyilasai rögvest a Magyar Kommunista Pártot erősítették a megszállóváltás után. Nem mellékes! Hasonló átöltözést nem róhatunk fel Mussolini feketeingeseinek.
Csakhogy ismét baj van a dátumokkal: a magyarországi nyilasvilág bizony 45 április elején véget ért. A mellédübörgés egy hónapnyi.

Csak úgy mellékesen: és ha nincs nyilas világ Magyarországon? Akkor a kommunizmus veres csillagát zászlaját a Somme-ig vitték volna a szovjetek egyvégtiben!
Dilemma a javából. Bár megérteti velünk a vereszászlósok esztelen nyilasozásának alapindokát.

3., De nézzük ezt a május 9.-ét, a Győzelem Napját.
1945. május 3.-án Montgomery tábornagy Lüneburger Heidén lévő főhadiszállásán von Friedeburg vezértengernagy vezetésével megjelent a fegyverletételről tárgyalni kívánó német delegáció. Bukolikus jelenet: a visszaemlékezők egyike szerint Monty épp borotválkozott, lakókocsija ablakán kitekintve naivan megkérdezte segédtisztjétől: „Kik ezek az emberek?” A fegyverletételi szándékot kinyilvánító vezértengernagynak pedig csak ennyit mondott, nem éppen katonásan: „Ezt 1939-ben kellett volna meggondolni...”
E tárgyalások végső folyományaként 1945. május 7.-én éjfél után 2 óra 41 perckor Reimsben az összes szövetséges hatalom képviselői előtt a németek aláírták a feltétel nélküli kapitulációt. Ismétlem: május 7.-én. Hajnalok hajnalán. Május 7-én.

Összes szövetségest írtam: a szovjetek képviseletére Sztálin Ivan Szuszlaparov tábornokot jelölte ki. Ott is volt, alá is írta, aztán eltűnt valahol Szibériában.
Mert Sztálinak ez nem volt elég. Május 9-ére Berlinbe rendelte a német fél képviselőit, s egyedüli győztesként még egyszer eljátszatta velük az aláírási komédiát.
Ebben az esetben javult a mérleg: már csupán 2 napot dübörögtünk mellé.

Tehát összegezzünk:

A fasizmus feletti győzelem napja nem lehet, lásd az első pontot.
A nyilasok feletti győzelem se nagyon, lásd a második pontot.
A náci Németország feletti sem. Hát akkor ugyan mit ünnepeltünk tegnap gyurcsányilag?

A SZTÁLINIZMUS GYŐZELMÉT.

2007. Pünkösd Havának 10. napján.   Sárközy Csaba
 


 
                                       Copyright (c) nibiru.hu  - Minden jog fenntartva. A felhasználási feltételekről itt olvashatsz.