Kém- (spyware) és reklámprogramok (adware) elleni védekezés

A klasszikus vírusok kora leáldozóban van mostanában, helyettük viszont hemzseg az internet a  kémprogramoktól, webeltérítőktől, és más hasonló szeméttől. Az internet széleskörű elterjedésével korunkra a számítógépes biztonság egyik Achilles sarka a kémprogramok és társaik elleni védekezés hatékonysága lett. Sajnos azonban ha nem tudjuk megfizetni, a hatékonyságból engedni kell, jelenleg ugyanis nem létezik olyan ingyenes kémprogramok elleni védelem, mely önmagában elegendő lenne. Sőt, időnként még a legjobb fizetős programok is átereszthetnek ezt-azt. Nem elég tehát egyetlen szoftverre támaszkodni. Ha biztosan urai akarunk lenni a helyzetnek, akkor nem csak egy kémprogram irtót tartunk a gépen. Ezekből viszont csak az egyiket  válasszunk ki valósidejűnek, a hibás riasztásokat és rendszeranomáliákat elkerülendő. Elég széles a kínálat egyébként a kémprogram irtók között.

Honnan jönnek a kémprogramok?

Aki az előző részeket elolvasta, az már sejtheti: leggyakrabban a böngészőn keresztül érkeznek. A böngészőhasználati szokások szerencsére nagyban átalakultak az elmúlt évtized során, de még mindig igen sokan használnak Internet Explorert. Az Internet Explorer bár sokat fejlődött, még mindig ennek a programnak a számlájára írható a fertőzések többsége, még ha a lehetőségeihez mérten be is van állítva. Az Internet Explorer mindig is melegágya volt a kémprogramok és egyéb szemét terjedésének, köszönhetően az ActiveX-nek, így ha ezt a böngészőt használjuk, minden bevethető eszközre szükségünk van és még akkor sem vagyunk igazán biztonságban. Ha jót akarunk magunknak, térjünk át egy alternatív  böngészőre. (Lásd erről még a böngészőknél.)

Bármilyen böngészőt használunk is azonban, nem bölcs dolog olyan személyes információkat (hitelkártya számok, kódolatlan jelszavak, stb) tárolni a gépünkön, melyek visszaélésre adnak lehetőséget. Vannak persze olyan, a billentyűleütéseket figyelő kémprogramok is (keyloggerek) amelyek nem a gépen lévő infókat lopkodják, hanem azt naplózzák, hogy mit gépelünk be. Ezt az infót továbbítják aztán a feladóhoz. Ha egy ilyen program jelenlétében gépeljük be a bankszámlaszámunkat és a jelszavunkat, akkor azon vehetjük észre magunkat, hogy másnapra üres a bankszámlánk, hacsak nem használunk valamilyen közbülső biztonsági lépcsőt a bankszámla műveleteinkhez, pl. mobil aláírást. Ha keyloggert találunk valaha is a gépünkön, haladéktalanul változtassuk meg a jelszavainkat mindenhol, ahol az utóbbi időben jártunk, külön kiemelendő, ha interneten keresztül érjük el a bankunkat.

    A kémprogramok megjelenése főleg az alábbiakra vezethető  vissza:

       A felhasználó pornográf tartalmú webhelyeket látogat
       A felhasználó szoftverek feltöréséhez használt patcheket (crack)
           kínáló oldalakat látogat.
       Youtube-os és más fájlmegosztó oldalon lévő linkekre kattintgatás.
           Pl. Amikor  online filmeket keres valaki.
      Internet Explorer használata és/vagy rosszul beállított zónák az Internet
           Explorerben
       Elavult vagy hanyagul beállított böngésző használata
       Elavult vagy túl megengedő módon beállított POP3 levelező kliens használata
       Fájlcserélő hálózatokról letöltött fertőzött fájlok.
       MSN Messenger használata
      AIM, MSN Messenger, Skype, stb. használata során elfogadott fertőzött file.
       A Microsoft Media Player 7-es vagy afölötti verzió használata nem megfelelő
           internet beállítások esetén.
       Kémprogramok "hozott anyagból"

Ha a fentieket kiiktatjuk, a biztonságunk jelentős mértékben megnő. Elsősorban arra törekedjünk, hogy megelőzzük a fertőzést, és ne arra bazírozzunk, hogy majd a gépre telepített vírusirtó úgyis elbánik vele. Ha gondosan és kellő körültekintéssel járunk el, alig lesz problémánk, ha egyáltalán.

Fizetős kémprogram irtók

Ha egy hatékonysági sorrendet kell felállítani a fizetős irtók között, akkor személy szerint
régóta figyelek három programot, melyekre majdnem 100%-ban támaszkodhatunk. A majdnemet csak azért írtam, mert én még nem láttam kémrogram-irtót, ami valóban 100%-os védelmet nyújtott volna. A három program, a Spy Sweeper, a Spyware Doctor és a Malwarebytes. Nem feltétlenül ebben a sorrendben.

A Spy Sweeper már régóta híres a megbízhatóságáról, a sokak által kedvelt Spyware Doctor sem a kémprogramokat gyógyítja a nevével ellentétben. (Csak a névválasztása nem sikerült túl szerencsésen. Valahogy úgy, ahogy Magyarországon a "kataszrófavédelem".)  A Malwarebyte-ot, legalábbis annak az ingyenes verzióját pedig már sok éve használom amikor a szokásos védelmek már csődöt mondtak. Csak jót tudok róla mondani.

Az ingyenesen elérhető kémprogramok elleni megoldások, beleértve a Microsoft ingyenes Windows Defenderét, ezekhez képest közepesnek mondhatóak, vagy időről időre hullámzó teljesítményt nyújtanak, ami szerintem sokkal rosszabb. A lényeg azonban, hogy a legkomolyabb veszedelmek ellen az ingyenesek is megvédenek. Sőt, a kritikus jelentőségű kémprogramok ellen napjaink vírusirtói is fel vannak készítve, ami persze nem azt jelenti, hogy használatuk mellett teljesen elhanyagolhatjuk a kémprogramok elleni védekezést.

Ingyenes spyware gyilkosok

Malwarebytes

Bár a fizetős kémprogram irtók között már említettem, azért veszem elő megint a Malwarebytes-ot, mert szerintem az ingyenes verziónak minden gépen ott van a helye. Akkor szoktam elővenni, amikor a szokásos védelmek már csődöt mondtak, és nem emlékszem olyanra amikor a Malwarebytes ne húzott ki a csávából. Bármilyen védelmet is használjunk tehát, a Malwarebytes mindenképpen ajánlott!

Microsoft Windows Defender

A legegyszerűbb ingyenes megoldás kémprogramok ellen Windows alatt a Microsoft Windows Defender. Valós idejű tárrezidens védelemmel is rendelkezik, és nagyjából tudja is amire szükség van, annál viszont nem többet. Olyan a semminél mindenképpen jobb megoldása a kérdésnek. Az adatbázisa saját magától frissül, tehát feledékenyek is használhatják. A Windows Defender csak Windows XP SP2, vagy afölötti Windows rendszereket fut. Nem működik viszont regisztrálatlan Windows-ok alatt, akinek tehát nem legális az operációs rendszere, az ne is próbálkozzon vele.

Gyanúk ugyan már felmerültek, de még sosem bizonyosodott be a sok év alatt, hogy a Microsoft visszaélt volna a frissítő, vagy egyéb szolgáltatásaival. Aki paranoiás, átgondolhatja, hogy mennyire szeretné, hogy a gépe "Defender frissítése" címszóval rendszeresen beszélgessen a Microsoft egyik szerverével, de ha az operációs rendszer esetében már eldöntöttük, hogy megengedjük a folyamatos frissítést, akkor az előbbinek már semmi jelentősége. 

Spybot S&D

Mivel jellegében más, nem igazán hasonlítható össze a Defenderrel a SpyBot Search and Destroy. (Spybot S&D) Ez a program aktív és passzív módon is akadályozza a kémprogramok feljutását, futását és beépülését. Aktív része a rezidens TeaTimer modul, mely amellett, hogy figyeli és szkenneli a folyamatokat, valamint védi az operációs rendszer beállításait, a regisztrációs adatbázisba történő engedély nélküli irkálást is akadályozza. A program a rendszer átvizsgálására is használható, de sajnos a találati aránya csak átlagos, ehhez képest viszont nagyon lefogja a rendszert közben és ki tudja miért, de lassabban indul el, mint bármelyik más kémprogram-gyilkos.

A Spybot S&D-vel ezen túl immunizálhatjuk a gépet (ez a passzív védelem) a veszélyes webhelyek ellen, ezzel védve meg a veszélyes tartalmaktól, vagy kártékony pluginektől (beépülőktől) a böngészőnket. Az immunizálás azt jelenti, hogy az ismerten veszélyes webhelyek címeit beírja a HOSTS file-ba, a localhost-ra irányítva őket. Ez azért hasznos, mert így még véletlenül sem tévedhetünk azokra a helyekre, és ha egy másik program akarja ezt megtenni, annak sem fog menni. Ha pedig egy rosszindulatú kártevőnek a HOSTS file-ra fáj a foga, hogy kiszedje onnan a tiltásokat, akkor arra ott a WinPatrol (lásd az őrkutyánál) mely rögtön ugatásba kezd, ha valami hozzá akar piszkálni, így bezárul a kör.

A Spybot S&D nem csak egy egyszerű kémprogram irtó. Haladó (advanced) beállítási módban a rendszer legkülönbözőbb paramétereit és bejegyzésit is kezelésbe vehetjük. Persze amint azt a neve elárulja, ez a rész csak haladóknak való, akik tudják, hogy a tetteiknek mi lesz a következménye.

A Spybot frissítését manuálisan kell elvégezni rendszeresen mint ahogyan az ingyenes kém- és reklámprogram irtóknál ez majdnem általános. Frissítés után pedig nem szabad elfelejteni az immunizálást.

Bővebben a Spybot S&D-ről ( Apróságok, hibák)

A Spybotnál minden esetben kapcsoljuk be az Internet Explorer védelmet, még akkor is, ha nem IE-t használunk. Erre azért van szükség, mert egyik-másik kémprogram saját magától hívja meg az Internet Explorert, akkor is, ha nem az az alapértelmezett böngésző, s ha nincs Internet Explorer, akkor az intézőn keresztül is elboldogul. (Erről már írtam az IE letörlése részben.) A program új, 2.x.x verziója már Windows 7-tel is működik, de még csak béta verziói vannak.

  A Spybottal (v.1.6.X) a következő problémákba ütközhetünk bele:

    Frissítés esetén azt az üzenetet kapjuk, hogy "bad checksum". Ilyenkor válasszunk ki egy másik szervert a listából, és próbálkozzunk újra!

    A Frissítés részben nem lehet szervert kiválasztani. Ez azt jelenti, hogy vagy proxy mögül kísérletezünk, vagy nincs hálózati kapcsolatunk.

    A frissítések nem működnek. Ilyenkor föl kell tenni a program újabb verzióját.

     A TeaTimer bizonyos szoftverek installálásakor némi gondot okozhat azzal, hogy nem engedi írni a registryt, és az installáció túlfut azon a ponton, ahol még engedélyezhetnénk, sőt újrabootol a gép. Installkor, főleg pedig Windows update vagy Rendszer helyreállítás (System restore) esetén lőjük ki ideglenesen a Teatimert. Ha ezt elfelejtettük volna, szedjük le a félig-meddig telepített szoftvert, állítsuk le a TeaTimert, és ismételjük meg a telepítést.

    A Spybot telepítése után töltsük le a frissítéseket, és immunizáljunk. Új szoftver verzió megjelenésekor szintén. Ilyenkor nem érdemes azonnal a kémprogram keresőt futtatni, mert szinte azonnal rá fogja vágni, hogy mindent rendben talált, ami hamis infó lehet. Lépjünk ki a programból és indítsuk el újra, hogy rendes vizsgálatot végezzen. A folyamatblokkolás (TeaTimer) viszont csak a gép újraindítása után fog működni új telepítés után, vagy ha manuálisan elindítjuk.

A Spyware Terminatorról (nem ajánlott)

A Crawler nevű társaság Spyware Terminator nevű kémprogram irtója azért egyedülálló, mert azon túl, hogy ingyenes, valós idejű védelemmel is rendelkezik, még magától is frissül. Ez az, ami miatt viszonylag sokan használják. Elfogadható teszteredményei ellenére mégsem tudom ajánlani. Nem csak azért, mert a múltban rossz híre ment a cégnek, hanem mert vannak vele szemben fenntartásaim, amihez nem is kell túl szigorúnak lennem. Azért írok róla, mert kevés róla az elérhető információ.

Felettébb aggályos pl. hogy a Spyware Terminator számára portot kell nyitni a tűzfalon. Azaz még a Windows tűzfal is (akinek a szavát szinte sosem hallani) azonnal rákérdez, hogy engedélyezzük-e a programnak a kifelé történő kommunikálást. Történetesen a Spyware Terminator igényt tart arra, hogy kívülről mindig meg lehessen szólítani. Ezt én nem tartom elfogadhatónak egy biztonsági szoftver részéről.

Ha mégis ki szeretnénk próbálni, akkor telepítésnél szedjük ki a pipát a Web Security Guard engedélyezése mellől. Ezen alprogram funkcióinak javát más alkalmazások biztosítják, netezés közben pedig paranoiássá teheti az egyszerű felhasználót. Azon túl, hogy mint minden hasonló programnak a működéséből adódóan megvan a lehetősége, hogy megjegyezze, sőt továbbítsa, merre jártunk. Legjobb tudomásom szerint ezesetben nem erről van szó, de ha a személyes szféránkat biztonságban akarjuk tudni, legjobb, ha a lehetőségét is kizárjuk az ilyesfajta tevékenységnek. 

Szintén telepítéskor a HIPS-et ne engedélyezzük, ha a vele azonos, a Comodo tűzfalban lévő HIPS, vagy a hasonló Avast-os szolgáltatás működik a gépen. És ne küldjünk információt a Crawlernek, ha nem muszáj. Ha valami gáz van, úgyis leszedjük a programot, akkor meg minek?

A Crawler beépítette a ClamAV nevű vírusirtót a Spyware Terminatorba, de ezt se kapcsoljuk be, ha van rendes vírusirtónk. Lassítja a rendszert és téves riasztásokhoz is vezethet. Az Avast pl. minden induláskor trójainak észleli. 

Kémkedő kémprogram irtók

Sajnos jellemző, hogy csak egy már meglévő fertőzés alkalmával kezdik fölkeresni a "kémelhárító" programokat és szolgáltatásokat kínáló helyeket az emberek, ezzel aztán végképp megpecsételik a sorukat. Egyrészt mert az ilyen webhelyek jó része csaló, és csak újabb trójaiakkal, és más szeméttel ajándékoznak meg, másrészt a trójaiak többsége eleve tartalmaz valamilyen webeltérítő "szolgáltatást" is, ami azokra a helyekre irányítja át a böngészőt, melyek bár spyware-ellenesnek látszanak, valójában azonban épp az ellenkezője: terjesztik őket. A Spywareblaster aktiválása, vagy a Spybot immunizálása után megnézhetjük a tiltott helyek listájában, hogy milyen sok megtévesztő nevű csali webhely van, amely azt állítja magáról, hogy kémprogram irtással foglalkozik, közben csak  közönséges internetes csalók. És nincsenek kevesen. Ezen az oldalon az ilyen zűrös webhelyeket elemzik, külön kihangsúlyozva, hogy melyik hogyan vágja át az embert. Ezek között található még a tűzfalakról szóló rész végén megemlített, és azokat tesztelő hely. A tesztet nyugodtan megnézhetjük, de spyware tekintetben ne hagyatkozzunk rájuk. Az előbbi linken felsorolják az összes legális, és megbízható helyet is, ezért nagyon hasznos, ha valamiért bele akarjuk ásni magunkat a dologba.

Még néhány megjegyzés spyware-gyilkos témában
 
Ha az itt leírtak végrehajtása ellenére mégis megfertőződnénk, az azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltunk, vagy egy lépést kihagytuk a sorból, és/vagy  "leggyengébb láncszemként" olyan webhelyre tévedtünk, ahová nem kellett volna. Azt ugyanis ne várja senki, hogy jól fog működni a gépe, ha erotikus, vagy programok feltörését segítő (crack, keygen, serial stb.) tartalmú webhelyeket látogat, és ez nem csak az Internet Explorert használókat érinti. Az ilyen helyeken már a bekapcsolt Javasscript is komoly veszélyt jelent és ha nincs megfelelő védelmünk, a legjobb úton járunk a felé, hogy halmozottan szerezzük be az ad- spy- scum- és malware-eket, hogy aztán csak teljes újrainstallálással tudjuk tisztába tenni a gépünket. Megfelelő védelem és elővigyázatosság esetén persze ennek is jóval kisebb az esélye, de azért nem árt tudni, hogy a legaljasabb trójaiak, és más szemét forrásai az ilyen típusú weboldalak.

Egy esetleges fertőzés esetén az a tapasztalatom, hogy amit az általam telepített Avast! vírusirtó a Spybot S&D és a Malwarebytes együtt sem voltak képesek leirtani a gépünkről, (lásd pl.:CoolWebSearch bizonyos változatai) attól már csak hosszas kézi hackeléssel vagy a gép újrahúzásával lehet megszabadulni.

Egyéb hasznos holmik

Spywareblaster

Akár Internet Explorert, akár Firefoxot használunk, (Operánál nincs értelme) jó szolgálatot tehet a Javacool Software cég Spywareblasternevű programja. A Spywareblaster teljesen más koncepció, mint az ismert programok. Nagyon egyszerű és ügyes, nem kell futnia, akkor is véd. Lényegében szűrőlistákat üzemeltet a gépen. Védi az Explorert, de a Firefoxhoz is illeszkedik. Explorer-őrülteknek jó hír, hogy az ActiveX-et egészen finoman le lehet vele szabályozni, és le lehet tiltani vele az összes olyan webhelyet (adatbázisból), ahonnan spyware-ek, eszköztárak, és más szemét telepszik a gépünkre. A flashes felugró ablakokat és idegesítő animációkat is ki lehet nyírni a Spywareblasterrel. de erre a célra a böngészők saját kiegészítőjét (pl. Firefox Flashblock) ajánlom inkább, mert mióta a Youtube és más helyek flash-es videókat nyomatnak gondot jelenthet a Spywareblaster védelme.

A Spywareblaster adatbázisát gyakran frissítik, de ahogy a Spybot S&D-nél, a klienst itt is manuálisan kell frissíteni. Már ha nem fizetünk érte. Új verzió megjelenésekor pedig be kell lépni a programba, kikapcsolni az összes védelmet, kilépni, uninstallálni, majd föltenni az új verziót, update-elni, és bekapcsolni az összes védelmet.  A program kötelező azoknak, akik Internet Explorert, Firefoxot, vagy Mozillát (ezt már nem fejlesztik) használnak! Az Operát ugyan nem védi a Spywareblaster, de nem is szorul rá. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen értelemben akkor az Opera védtelenebb, de nem. Az Opera egyszerűen és önmagától fogva biztonságosabb.

A Spywareblaster szűrőlistáját (tiltott helyek) ne használjuk együtt a Spybot immunizálás funkciójával, mert a Spybot S&D részben ugyanazt az eljárást használja, és ezek ütik egymást. Általános szabályként is kimondható, hogy soha ne futtassunk valós időben egymás mellett párhuzamosan két, azonos célú biztonsági alkalmazást! (Két tűzfalat, vírus- vagy kémprogram irtót, stb) Ez feleslegesen leterheli a rendszert, hamis riasztásokhoz vezethet, sőt még hardveres hibára utaló tüneteket is produkálhat. Az is előfordul, hogy miközben a két alkalmazás veszekszik egymással, egy kártevő szépen besétál a gépünkre. Ha gond van, ilyen esetben már nem látjuk át a rendszert, és nem tudjuk kezelni a problémát. Kivétel a szabály alól a nem valósidejű vírus- és kémprogram irtók. Ezekből elvileg akármennyit tarthatunk a gépünkön, legalább kettő ajánlott, hogy ha valami mégis adódna, biztosan felvehessük a harcot a betolakodóval szemben.

Figyelem! A Spybot S&D és a Spywareblaster frissítés és immunizálás után beletúrhatnak egymás védelmébe, érdemes tehát az egyik frissítése után a másikat is ellenőrizni, hogy a védelem teljes maradt-e. Ha azt vesszük észre, hogy nem az, immunizáljunk, azaz kapcsoljuk be az összes védelmet újra.

MRU Blaster

Az XP AntiSpy nevű programmal (Lásd: Az operációs rendszerről szóló részben a Windows, mint kémprogram c. alpontban) be lehet állítani, hogy a kilépéskor törölje az előzményeket. Ha valaki ezt a megoldást választotta, akkor az előzmények törlődnek ugyan, de nem teljesen. A kritikusabb MRU-kat a Spybot S&D is észleli induláskor és törli is, ha éppen akkor nem fogja őket a rendszer. Ha viszont igazán alaposak akarunk lenni, akkor arra ott az MRU blaster.

Az MRU Blaster  a már említett Javacool Software cég másik ingyenes terméke, mely
Az MRU (Most Recently Used = leutóbbi időben használt) bejegyzéseket irtogatja, hogy ne legyen nyoma annak, hogy milyen file-okat nyitottunk meg, mentettünk el, stb, ezzel nagyban megnehezítve egy esetleges kémprogram, vagy kíváncsi egyén tevékenységét. Bár az Operában beállíthatjuk, hogy kilépéskor minden új süti (cookie) törlődjön, ugyanígy a Firefoxban is töröltetni lehet a személyes adatokat kilépéskor, ennek ellenére mégis jól jöhet még az MRU Blaster, ha az egyéb alkalmazások MRU bejegyzéseit nem akarjuk közkinccsé tenni. Nagyon azért nem kell megijedni, mert ez az információ csak akkor válik mások által elérhetővé, ha a gépünkön egy erre (vagy erre is) ráállított kémprogram garázdálkodik.

Dial Control PE. a dialerek (tárcsázóprogramok) ellen

Bár nem tartozik szorosan ennek az oldalnak a témájához, de az ún. tárcsázó programokról (dialerek) is szólnék. Ez a fajta szemétség a szélessávú szolgáltatások elterjedésével gyakorlatilag elvesztette a veszélyességét. Ha még akad modemes felhasználó, azzal viszont még mindig megtörténhet, hogy egy tárcsázó program telepszik fel a gépükre a tudtuk nélkül, és lebontva az alacsony tarifájú helyi tarifával működő (vagy éppenséggel ingyenes) hívást, tárcsáz egy másik - immáron távolsági - számot, amit az ügyfél nem vesz észre, egészen a sokszázezres, vagy akár milliós telefonszámla kézhez kapásáig. Reklamációnak helyen nincs, a Magyar Telekom, ahogy bármely más szolgáltató a világon, kíméletlenül behajtja a hatalmasra duzzadt telefonszámlát. A dialereket minden valamire való vírus- és kártevőirtó kinyírja. Csak a megfelelő védelem híján lévő gépeket támadják meg, és kizárólag a modemeseket veszélyezteti, így azokat is, akik az ADSL router-ükre, vagy a gépükre backupként (vész esetére) egy modemet is csatlakoztattak (ahol ez lehetséges) arra az esetre, ha kihagyna az ADSL kapcsolat, vagy azokat, akik már csak faxolásra használják ugyan modemet, de az folyamatosan rá van kötve a vonalra.

Aki tehát a 21. század második évtizedében valamiért még mindig modemet kénytelen használni, annak javaslom, hogy hangosítsa föl! Ha nincsen abszolút botfüle, rögtön hallani fogja, ha más telefonszámot tárcsáz a gépe, és az is feltűnő, ha nem ad hangot tárcsázáskor! Egyik-másik dialer ugyanis úgy próbálja magát észrevehetetlenné tenni, hogy lehalkítja a modemet. Legokosabb persze, ha a megfelelő kártevők elleni védelemmel vértezzük föl magunkat, ezzel elhanyagolhatóra zsugorítjuk egy dialer-ek esetleges aktivizálódását. Ez az elhanyagolható viszont még mindig nem 0%. Aki tehát biztonságban akar lenni, töltse le és vegye használatba a Dial Control PE 1.06 verzióját, mellyel megakadályozható, hogy a helyi hívásokon és az 51-es körzeten kívül (ez hazai dial up szolgáltatások körzetszáma) bármilyen más hívás kezdeményezhető legyen a gépre kötött modemről.

***

Lényeges, hogy a kémprogramok elleni védelemre is vonatkozik az, ami a vírusirtókra:
mindig legyenek frissítve! Mivel pedig az ingyenesen elérhetőek többsége nem frissül magától, ezt magunknak kell megtennünk rendszeresen. Minél gyakrabban, annál jobb. Ha netán hosszabb ideig (egy-két hétig) nem frissítünk, de a gép folyamatos hálózati üzemben volt, (internet, belső céges háló stb.) akkor a frissítés után végezzünk ellenőrzést a merevlemezeinken.

Tovább

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Főoldal, tartalomjegyzék