|
Hogy hol a pénz? Hát itt!
Közel 900 milliárd forint befektetés Indonéziában.
Hol a pénz?
 Még
2005-ben történt, hogy a tornyosuló államadósság és a közben elmaradó
kifizetések kapcsán az ellenzék először tette föl a kérdést:
hol a pénz? A Gyurcsány kormány azóta sem tud elszámolni nagyjából
900-1000
milliárd
forinttal. Erről számos elemzés is napvilágot látott már azóta, a legátfogóbbal talán a
Heti Válasz
hasábjain találkoztam.
A
hiányzó összeg a hetilap szerint pontosan 858 és 1063 milliárd közé
esik. Azóta már túl vagyunk egy választáson, és egy megszorító csomag
bejelentésén. A csomag költségvetésében pedig további 500 milliárd forint bukkan föl, melyről Veres János
pénzügyminiszter egyszerűen
nem hajlandó
elárulni, hogy mire kívánják költeni. Ilyet csak nyílt diktatúrában enged
meg magának egy politikus, de hát mi már csak egy ilyen országban élünk.
Ha csak az alacsonyabb összeget vesszük, azaz 900 milliárd forinttal
számolunk, és ehhez hozzáadjuk a Veres János által törvénybe ütközően
titkosan kezelt 500 milliárd közpénzt, akkor a két összeg együttesen 1400 milliárd
forintot eredményez. Pontosan annyit, mint amennyi az ún. első Gyurcsány-csomagtól remélt költségvetési bevétel. Azt nem tudom, hogy a
Veres János által titkolt 500 milliárdnak mi lesz a sorsa, de jelentem alássan,
a 900 milliárd forint megvan. Igaz, nem Magyarországon,
hanem a világ egy távoli sarkában, Indonéziában. A közlemények szerint
magyar befektetők pénzéről van szó, ám ha jobban megnézzük, az eset
körülményei felettébb érdekesek.
Az összeg nagysága, a körülötte folyó titkolózás, mellébeszélés,
valamint önmagában az, hogy Indonéziáról van szó már gyanússá teszik az
ügyet. Nagyon valószínű, hogy az adófizetők pénzének elsikkasztása folyt és
talán most is folyik. De lássuk miről is van szó:
Egy cikk a Jakarta Post-ból
Egy rendkívül érdekes
múlt
évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom Indonézia egyik
legnagyobb napilapjában Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy
fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt.
A cikk arról számol be, hogy magyar befektetők 2005 júliusában 4 milliárd dollárt,
azaz 2006 áprilisi árfolyamon számolva
880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről
szóló előzetes megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor
a magyar befektetők képviselőin kívül jelen voltak még Gyurcsány Ferenc és Kóka János.
Az igen gyér hazai sajtóközleményekből kiderül pár dolog. A magyarorszag.hu
egy tudósításából pl. megtudhatjuk, hogy a magyar befektetők szám
szerint 18-an voltak, a
Világgazdaságból
pedig, hogy (a cikk megszületéséig) összesen hét megállapodást írtak alá
indonéz partnereikkel.
Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy
minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi. Indonézia másik
legnagyobb lapja a Kompas is
4 milliárdról ír bahasa
(indonéz) nyelven.
A Világgazdaság már említett
írására egy
olvasóm bukkant rá egyébként. Ebben Kóka János több száz millió
dollárról beszél a befektetés kapcsán. A riporter azon felvetésére, hogy a
Reuters, majd később mások is 4 milliárd dollárról írnak, Kóka mindössze
annyit mondott, hogy "ez igen optimista vélemény". A cikk szerint "a
félreértésre az adhat okot, hogy egy 4 milliárd dollárra tehető
dél-szumátrai fejlesztési projekt egy részében vehetnek részt magyarok."
Egészen másra utal azonban Dél-Szumátra kormányzójának viselkedése. Miközben a Gyurcsánnyal való
találkozásra kíséri az indonéz elnököt, Dél-Szumátra kormányzója, a
következőképpen tájékoztatja a Jakarta Post munkatársát:
"Ez a
4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra.
Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős
gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a
dolgokat."
Ez korántsem egy "igen optimista vélemény", hanem inkább a
kormányzó felelős nyilatkozata Indonézia vezető újságjának. Pontosan és
félreérthetetlenül tudta, hogy mekkora összegről van szó, amikor
megkérdezték, hogy miért vannak ott a magyarok. Ha csak párszáz millióról
lett volna szó, mint ahogyan azt Kóka állította, azt nem valószínű, hogy a
kormányzó "óriási áttörésnek" nevezte volna.
A Jakarta Post cikke egyébként konkrétan is megemlíti, hogy a
magyar befektetők egy 20 milliárd
tonna kapacitású új bányát nyitnak, amire egy 4000 MegaWattos széntüzelésű
erőművet építenek a térségben, (ami nagyjából
ötszöröse a Gyöngyösvisontán található Mátrai Erőműnek) és kiépítik a hozzá tartozó vasútvonalakat
is. Ez pedig nem egy "párszáz millió dolláros" projekt. Nem vagyok szakértője
a témának, de ez egy minimum 1 milliárd dolláros beruházás. A fennmaradó 3 milliárd USD-ről a cikkben nem
tesznek említést, az összeg rendeltetése így homályban marad. Ezen túl a
magyar miniszterelnök informatikai termékeket és szolgáltatásokat, valamint
katonai felszerelést ajánlott fel az országnak. Ez utóbbira még majd visszatérek.
Offshore cég
Az írásom egy levélben elterjedt alfa változatára az index.hu reagált egy
rövid és tulajdonképpen befejezetlen
cikkben,
melyben az Index munkatársa megszólaltatta Ábrahám Gergelyt, a
gazdasági minisztérium szóvivőjét. Ábrahám egy szóval sem tagadta a 4
milliárd dolláros magánjogi szerződés létrejöttét, sőt kifejtette, hogy
a szerződés "egy magyar tulajdonú, de nem Magyarországon bejegyzett
cég" kötötte az Indonéz állammal. "Magyarul" egy offshore cégről van szó.
Erről egyetlen hazai orgánum sem számolt be. Az Index cikke megjegyzi,
hogy egy "a levélben is említett" (ti: a jelen írás alfa változatában)
cégről van szó. Ez azért érdekes, mert akkor ismét csak nem stimmel valami.
Én ugyanis egyetlen céget említek meg (lásd később) a Diagont. Ez azonban
nem offshore cég, tehát vagy az Index munkatársa írt valamit félre, vagy
Ábrahám Gergely nem tudott, vagy nem akart elmondani valamit. Ez annál is
inkább valószínű, mert a bányászat, az erőmű- vagy vasútépítés nem is
tartozik a Diagon profiljába. Ha mégis a Diagon lenne egyedül a beruházó,
akkor meg mit keresett ott a többi "üzletember" (szám szerint 18-an)
Indonéziában? S ha úgy van, ahogy az Index cikke említi, hogy a magyar
államnak semmi köze a beruházáshoz, és nem is profitál belőle, akkor mi a
fenét csinál ott a magyar kormányfő a gazdasági miniszterrel karöltve? Talán
megkérte őket
egy üzletember, hogy "Ferkó gyertek már el, olyan jól fogtok mutatni a
fogadáson"? Ferkóék meg elmennek állampénzen jól mutatni?
Megjegyzem, ez az "offshore cég" dolog, (amely nem lehet a Diagon)
nagyon is beleillik a képbe. Ilyen cégeket a rendszerváltás óta két
okból volt szokás alapítani. A közteherviselés kikerülése végett,
valamint ha valakik az állam pénzéből akarják gyarapítani a
magánvagyonukat. Lásd pl. a Britton szerepét a bankbotrányban.
4 milliárd USD - egy összehasonlítás
A honvedelem.hu-ról már levették, de a Honvédelmi Minisztérium egyik
oldalán még megtalálható az Új Honvédségi Szemle c. lap egyik cikke,
melynek első részéből
megtudhatjuk, hogy a legtöbbet a magyarok a Kárpát-Balkán régióban
fektettek be:
"Ezek közül Horvátországba irányult a legnagyobb mennyiségben
magyar tőke, közel 1 milliárd dollár értékben, amivel szomszédunkban a
negyedik legnagyobb befektetők vagyunk. A sort Szlovákia követi 785 millió
dollárral, ami ott a hatodik helyre "elég", majd Macedóniában a Matáv 620
millió dolláros befektetésével az első, Bulgáriában 466 millió dollárral
kilencedik, végül Romániában 347 milliós beruházással tizenkettedik hazánk."
Amint az látszik, régiónkban az összes befektetés együttes értéke
sem éri el a 4 milliárd
dollárt. Kicsi az esélye, hogy valakiknek hirtelen több pénze legyen mint a
magyar érdekszféra összes eddigi befektetése együttvéve, és mindannyian
egyszerre tolongjanak azért, hogy pont Indonéziában fektethessenek be.
Márpedig én hiszek az ottani sajtónak a 4 milliárdot illetően.
Titkolózás
Már önmagában az is feltűnő, hogy a televíziós és rádiós hírekben egy szó
sem hangzott el a kormány és az üzletemberek indonéziai útjáról. A hallgatás
felettébb különös, hisz egy ekkora összegű tőkekihelyezés már nemzetközi
viszonylatban is igen jelentősnek számít. Tekintve, hogy az ehhez képest törpe
összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy
időben, ha ez egy teljesen legális ügylet lett volna, folyton azt hallhattuk
volna a médiából, hogy milyen ügyesek ezek a Gyurcsányék. Egy ekkora
befektetéssel ráadásul bizonyítani lehetett volna még a 2006-os
országgyűlési választások előtt, hogy márpedig a pannon puma tényleg ugrik, és
a gazdaság dübörög! Ha a saját
pénzüket fektették volna be, minden kétséget kizáróan telekürtölik vele az
egész világot, ez pedig most elmaradt. Ezzel szemben esetünkben
csak elhallgatással találkozunk, vagy sokkal kisebb számokkal.
A magyarorszag.hu 2005. júli 27-i hírcsomagjában
ezt olvashatjuk:
"Kóka János értékelte a Vietnamban, Szingapúrban és Indonéziában tett
magyar látogatás külgazdasági eredményeit. Elmondta, összességében 200
milliárd forint értékű projektekről sikerült megállapodást kötni"
Egy nappal tehát a Világgazdaság cikke után, melyben Kóka azt nyilatkozta,
hogy többszáz millió dollár Indonéziában, a magyarorszag.hu-n már 200
milliárd forintról, azaz (akkori áron) cirka 1 milliárd dollárról beszél a térségre
vonatkozóan.
Jó lenne tudni, hogy akkor most ki nem mond igazat: az indonéz
kormánytisztviselők, és az országuk két legnagyobb újságja, vagy Kóka János?
Mert ugye nem mindegy, hogy összességében 200 milliárd Ft, vagy 880 milliárd
Ft. csak Indonéziában. Nem mintha 200 milliárd a térségre olyan kevés lenne,
de ha ebből Indonézia csak párszáz milliót kapott, mint ahogy Kóka
nyilatkozta, biztosan nem csináltak volna akkora a felhajtást belőle
Indonéziában.
Ezen kívül mindössze egyetlen helyen, az fn.hu-n
tesznek említést
az ügyről, ahol egy még kisebb összeg szerepel. Ők az Indonéz
befektetésről számolnak be, számszerűen 77 milliárd forintról
pontosabban 350 millió USD-ről írnak. (4 milliárd USD helyett). A
hivatalos számok tehát összesen 200 milliárd forint a térségben,
melyből 77 milliárd az Indonéz befektetés. A 4 milliárd USD-ről egy szó
sincs. Azt ugye nem akarják, hogy elhiggyük, hogy a bánya- és
vasútépítést, nem beszélve az óriási erőműről ebből akarják
finanszírozni?
Az
fn.hu cikkében felmerül Diagon Kft. neve. A cég ügyvezetője az a Kern
József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest
Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti,
melyeket közül a
körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak. (Ez utóbbit nem mellesleg a helyi Fideszes városvezetés segítségével. A kiskunhalasi
kórház eladását
végül 2001-ben Mikola István hiúsította meg.) A vagy.hu-n találtam
egy írást, melyből kiderül, hogy
"Kern remek kapcsolatokat ápol
szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből
álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el
délkelet-ázsiai útjára." A cikk írója többet erről az útról nem tesz
említést, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern
József. A többi, eddig még ismeretlen "magyar befektető" is hasonlóan
kormányközeli lehetett.
Mellesleg a Diagon Kft. cégkivonatából is érdekes dolgokat lehet megtudni. A
céget 1992-ben alapították 1 millió Ft tőkével, mely folyamatosan bővül apró
összegekkel. 2004-ben azonban a jegyzett tőke hirtelen 700 millióra ugrott,
majd érdekes módon pont az indonéz ügylet idején 2005 augusztus 1-én emelték kereken 1
milliárd Ft-ra.
Kronológia
A dolog kicsit korábbra nyúlik vissza. 2005 január 3-án Gyurcsány
Ferenc miniszterelnök felajánl 80 millió forintot a költségvetési tartalék
keretből a katasztrófa sújtotta övezetben megvalósítandó humanitárius
programokra. Két nappal később - azaz január 5-én - újabb nagylelkű
felajánlás
(a linket a kormányhonlapról közben törölték) történik a kormány részéről, melynek összege
18 millió dollár, azaz 4 milliárd
forint. Az összeget "segélyhitel" formájában teszik
elérhetővé a cunami sújtotta térség
országai számára azzal a címkével, hogy azt kárelhárításra
használhatják föl. Emlékezetes viszont, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi
árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.
2005 július végén aztán körbejárják a térséget. Ismét beállítanak Indonéziába
is, de immáron 4 milliárd dollár befektetés ígéretével és 25 millió dollár "soft
loannal" (kedvezményes kölcsön),
melyről az a hivatalos közlemény, hogy autópálya építésre adták az Indonéz
államnak. Ez utóbbiról is az eredeti Jakarta Post cikk számol be egyébként.
A 80 millió forint, majd a 18 millió dollár "segélyhitel" mögött én
egyértelmű gazdasági számítást látok, főleg annak fényében, hogy ugyanakkor az
erdélyi árvízkárosultak egy centet sem kaptak Gyurcsányéktól. Az Index cikkírója szerint az indonéz kormány végül nem
is hívta le a neki
felajánlott cunamis "segélyhitel" összegét. Mellesleg nem tudom ki hogy van vele, de ez a "segélyhitel"
kifejezés már önmagában egy akkora ellentmondás, hogy a fal adja a másikat.
A 25 millió USD (5.5 milliárd forint) célzott felhasználású hitel címkéje
is erősen csípőficamos. Nevetségesen kevés ugyanis ahhoz, hogy
autópályát építsenek belőle. Három km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen
egyszerűen nem futja! Hogy mi lehetett az összegek valódi rendeltetése?
Egyszerű: ezzel alapozták meg az ottani befektetést, ahogy az
iraki államadósság elengedésének is azt kellett volna biztosítania, hogy a "magyar
befektetők" majd részt vehessenek Irak újjáépítésben. Csak hogy az utóbbi nem
jött be.
A témát külön is boncolgatom.
A befektetés célországa
 A
napvilágot látott hírek a dolgot mindenhol befektetésként
tálalják. Indonéziát ismerve ezt felettébb furcsállom. Ismeretes, hogy
az országban fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak
robbantgatnak. Nyolc éve még mindennaposak voltak a pogromok a
kínaiakkal szemben, az iszlámizmus pedig egyre nagyobb teret hódít
arrafelé. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.
A kép
a saag.org-ról származik, és azt
ábrázolja, amikor egy iszlámista robbantás után az Indonéz katonák a
holttesteket keresik.
Indonézia
a környéken közismert agresszornak is számít, lásd pl. Kelet-Timor és
Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő
polgárháborújában pedig csak az jelentett az embereknek egy
lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet
tartottak egy rövid időre.
Indonézia mind politikai, vallási, de közbiztonsági és katonapolitikai szempontból
is zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban kívánnak
befektetni, joggal feltételezhető, hogy vagy a vezetőik félnótásak, vagy nem egészen legális gazdasági elképzeléseik
vannak. Azt már csak mellékesen jegyzem
meg, hogy a Jakarta Post ugyanazon tudósítása szerint Gyurcsány Ferenc ennek
az országnak kínált föl katonai felszerelést!
Kérdések
A fő kérdés, hogy honnan származott a 4 milliárd dollár. Elviekben, és papíron Indonéziában a magyar befektetők pénze van, de
inkább úgy néz ki, hogy Gyurcsányék strómanok segítségével megszabadították
az államkasszát közel 900 milliárd forinttól.
Ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha
nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be egy ekkora
ilyen összeget egy totálisan zűrös országban, főleg, amikor annak a pénznek
itthon is ezerszer meg lenne a helye. És nem utolsó sorban ez az összeg
azóta is hiányzik a költségvetésből. Amikor megkérdik tőlük, hogy
hol a pénz, akkor vagy nem válaszolnak, vagy a legtöbb ami kitelik tőlük, az
a cinikus hanta. Gondolok itt az olyan és hasonló válaszokra, amit Gyurcsány
mondott Orbán Viktornak a pénzt kereső kérdésére, miszerint "a pénz az
autópályákban, a vidékfejlesztésben, az egészségügyben, és a nyugdíjakban
van..." Mindenki tudta, hogy hazudik. Ők is, mint ez 2006
szeptemberében kiderült.
Állampénzek befektetési célzatú magánfelhasználására egyébként máskor is
volt már példa. Emlékezzünk pl. az úgynevezett "bankbotrányra", amikor
az Állami Autópálya Kezelő Rt.-ből kiemelt
16 milliárd forintból akarták
valakik (akik sosem lettek felelősségre vonva, de még csak megnevezve sem)
felvásárolni a Pannonplast részvényeit. A későbbi vizsgálóbizottság által
kiadott
jelentéstervezet pontosan megmutatja, hogy milyen kifinomult
módszerekkel dogoztak a szocialisták.
Maga az erőművi projekt egyébként akár valós is lehet.
A kérdések azonban következők:
- Honnan származott a 4 milliárd dollár?
- Mi lett a sorsa az erőművi projekt után fennmaradó legkevesebb 3
milliárd dollárnak?
- Kik a tulajdonosai annak a bizonyos offshore cégnek?
-
Ha valóban csak 350 millió USD volt a befektetés, mint azt az fn.hu-n
olvashattuk, akkor ugyan miről tudósítottak az indonéz újságok?
- Hol a pénz tehát amiről a Heti Válasz is írt?
- Mi célt szolgál az azóta is titokban kezelt 500 milliárd forint?
Amíg elfogadható magyarázatot és tételes kimutatást nem kapunk a fentiekről,
addig gyanú alatt áll a szocialisták miniszterelnöke, Kóka János, és minden
stróman, aki érintett az kérdésben.
Vagy megvárjuk, míg ez is elévül, mint a Nomentana ügy?
A
fentiekből kiindulva érdemes még újragondolni azt is, hogy mi motiválta
Gyurcsányékat 2006 május végén, hogy elengedjék Irak 38 milliárd
forintnyi államadósságát, mikor már pontosan tudták, hogy milyen
helyzetbe hozták az ország büdzséjét. Az említett összeg majdnem
kiteszi Debrecen egész éves költségvetését. Vagy másképpen nézve, az
egészségügyből 2006-ban kivont pénzek egyik része az ún.
teljesítménykorlátozás révén "kinyert" 30 milliárd forint, mely miatt
komoly várólisták alakultak ki a kórházakban. Ők azonban, mint Krőzus,
odaajándékozzák az adófizetők pénzét, azaz elengedik azt a 38
milliárdot Iraknak a későbbi magáncélú befektetési lehetőségek
reményében. Bővebben erről a Hová gurul az állam pénze?
c. cikkemben írtam.
Kérdés továbbá, hogy hová lett a repülőtér elkótyavetyélésért
kapott közel 500 milliárd forint 2005 decembere óta? Annyit már tudunk, hogy nem
az államadósság törlesztésére fordították. Csak nem az is valami
"befektetésre" ment el? És mi volna ha Gyurcsány még pókerezni is szeretne?
Nibiru
2006.08.26
Legutóbbi
frissítés :2007.01.25
v.1.20
Megjegyzések
Más pénzek is hiányoznak. Itt van például mindjárt
az a két és fél
milliárd márka, amit Kohl kancellár utalt át az 56-osok számára, és amit
egyszerűen eltüntettek a szocik még Medgyessy idején. Érdekes projekt lenne
egyszer tételesen összegyűjteni, hogy mennyi pénz hiányzik pontosan az
államkasszából.
Az ebben a cikkben olvasható információk 2006 tavaszán már megjárták a
Fideszt, a Magyar Nemzetet, majd a választások után a HírTV-t is, s bár a
dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem kapott nyilvánosságot. A
média részéről ez érthető, hiszen az oknyomozó újságírást a médiatörvény
teljesen ellehetetlenítette, senki sem akart egy sajtópert megkockáztatni. A Fidesz prominensei részéről azonban nem
világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások
előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag vázlata, miért nem kezdtek vele semmit sem.
2006 nyarán végül ígéretet kaptam egy Fideszes parlamenti képviselőtől, hogy ősszel,
amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni fog a
parlamentben. Aztán jött Gyurcsány és az MSZP hazugság ügye, majd az
utána következő őszi események, ami minden hírt betakart. Az
interpelláció azóta sem történt meg.
A
média és a politika tehát csak ennyire volt képes eddig. Az írást azért
hoztam nyilvánosságra végül 2006 augusztus végén, mert valamilyen
áttételes módon az alapinformáció eljutott a Jobbik Magyarországért
Mozgalom vezetőségéhez, akik 2006.08.24-én kiadtak egy közleményt a témában, s ha már így alakult nem tartottam értelmét
a további várakozásnak.
Mindezek ellenére nagy a csönd 2006 augusztusa óta. Se egy cáfolat, se
egy magyarázat, semmi!
Az Index.hu-n 2006.09.12-én megjelent
ellencikk kapcsán:
Ha az Index cikkírója legalább Varga Istvánnak a Heti Válaszban megjelent
mélyreható elemzését elolvasta volna, amit forrásként is belinkeltem még a cikkem
elején, akkor a 900-1000-es szám kapcsán nem beszélne mellé. Abból ugyanis
látszik, hogy 900-1000 milliárd nem a 4 milliárd dollárból lett "magyarítva". A Heti Válaszban megjelent részletes elemzés szerint a kormány által
el nem számolt összeg 858 és 1063 milliárd Ft között van.
A szöveg különben tele van ködösítéssel és kinyilatkoztatásokkal. Semmi
köze pl. az ügyhöz annak, hogy a
4 milliárd dollár hányad része a GDP-nek, vagy a költségvetésnek, és hogyan
aránylik Gyurcsány vagyonához.
A cikkíró ellenben a nagy kapkodásban végül elfelejti részletezni, hogy szerinte miből lettek
az összegek "magyarítva".
Az Index az
írásom egy alfa változatára reagált. Írója szándékával
ellentétben nem csak hogy nem cáfolta az ezen az oldalon olvashatókat, de
még plusz információkkal is szolgált, melyeket utólag hozzáírtam a
cikkhez. Miután ez megtörtént, a cáfolatra írt válaszomat 2006.09.30-án
töröltem a webhelyemről, mert úgy gondoltam, hogy elveszi a figyelmet a
lényegről.
Javítások
Legelső felindulásomban még korrupcióról (is) írtam. Konkrétan a cunamis
pénzt és a "soft loan"-t kötöttem össze, és arra gyanakodtam, hogy a 4
milliárd dolláros befektetés igazából nem is létezett, azaz, csak egy
műbefektetést láttam benne, melynek egyedüli célja az állampénz
elsikkasztása volt. Ezt a részt szinte azonnal átírtam, tekintve hogy ha így
lett volna, azaz az indonéz kormány tisztviselői aktívan vettek volna részt
az ügyben, akkor ez az egész sosem került volna nyilvánosságra, mert az
ottani újságok is csak "helyes összegekkel" hozták volna le a hírt, vagy
sehogyan sem.
Az eredeti cikkben véletlenül 4 millió dollár szerepelt 4 milliárd forint
helyett, és segélyként, nem pedig "segélyhitelként". A segély összege mint
kiderült csak 80 millió forint volt, a többi "segélyhitel".
Az Index cikkében (lásd feljebb) a gazdasági minisztérium szóvivője kijavította a kölcsön
összegét a Jakarta Postban megjelölt 25 millió dollárról 20 millióra. Én
maradtam az eredeti összegnél.
Volt egy súlyos hiba és zavar az összegeket illetően a cikkben a
Titkolózás részben, amit
csak 2006 nov. 29-én vettem észre. Érdekes, hogy ez addig senkinek sem szúrt
szemet.
Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on:
http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 (1)*
Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem:
http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 (2)*
Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla:
http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html (3)*
Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve:
http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm
(4)*
Az alábbi két helyről a híreket már törölték, csak a Google tárolt
változatában érhetőek el.
Mind a két hely a Dow Jones Newswires-t jelöli meg forrásként:
A MorningStar azóta kitörölt híre.
(5)*
A NASDAQ azóta kitörölt híre.
(6)*
Az fn.hu-n nem stimmel az összeg, viszont felmerül az egyik cég neve, a
Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is
úgymond érdekes.
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325
(7)*
(Ezt az oldalt levették a Figyelőnetről.)
Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem
értem, hogy miért nem küldte el az infót valamelyik újságnak, vagy ellenzéki
pártnak. Vagy ő is úgy járt, mint én?
http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html (8)*
A magyarorszag.hu hírcsomagjába rejtve Kóka 200 milliárdról nyilatkozik:
http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/szovivoi20050727.html (9)*
A Világgazgaság cikke:
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=93818 (10)*
* Az ügy kiemelt fontossága miatt mindegyik fenti
oldalról készítettem egy teljes másolatot:
1
2 3
4 5
6 7
8 9
10
|
|
