Nibiru honlapja
Egy csepp Igazság

Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.55)

Egészség  - Energiatakarékos környezetszennyezés  az EU-ban                            2010.01.17

Barátaim oldalai

Energiatakarékos környezetszennyezés az EU-ban
Gondolatok a hagyományos izzók kivonása kapcsán

Rendszeres anyázás közepette, lassan mi magyarok is kényszerűen beleszokunk az agyonszabályozott EU-s életbe. Abba, hogy a brüsszeli bürokraták folyton okosabbnak képzelik magukat, és értelmetlen, sőt gyakran a józan ésszel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket hoznak. Itt a legújabb: a 2010-es esztendővel  megkezdődött a hagyományos izzók fokozatos kivonása az EU-s piacról, mindössze néhány népbutításra sem alkalmas adat alapján, azzal a jelszóval, hogy védjük meg a Földet, ne termeljünk annyi széndioxidot. Persze, meg kell védeni a bolygónkat saját magunktól, - már ha egyáltalán az ember az oka a globális felmelegedésnek - de a hagyományos izzólámpák betiltására hozott rendelkezés erre teljességgel alkalmatlan és már előre lehet látni, hogy jóval több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár.

A hagyományos izzókat 2012-ig fokozatosan vonják majd ki az EU-ból. Első ütemben 2009 végére eltüntették a polcokról a 60W-nál nagyobb fogyasztású darabokat. Brüsszelből azzal kampányolnak hogy a tervnek köszönhetően az európai háztartások 25-50 Euróval (átlagosan ez nagyjából 10.000 Ft a jelenlegi árfolyamokat nézve) fizetnek majd kevesebbet így az áramért évente, és 15 millió tonnával kevesebb széndioxid kerül a levegőbe. - Milyen szép és jó, hurrá! - hirdeti a média. Hogy szemléltessék, azt az adatot lengetik, hogy kompakt fénycsövek használatával egy évben Románia teljes áramfogyasztásának megfelelő energiát takarít majd meg az EU. A kampány azért átlátszó, mert közben a TV-shopokban az elektromosságot zabáló nagyteljesítényű árucikkek tömkelegét hirdetik nap mint nap. Tehetik, mert nem létezik energiakorlátozás, azaz nincs megszabva, hogy egy adott négyzetméterre mennyi lehet a maximális áramfogyasztása egy épületnek, pedig ha igazán védeni akarnánk a Földet, ezt kéne tennünk mindaddig, amíg az energiánkat nem teljes egészében megújuló forrásból fedezzük. A villanyárammal  működő háztartási berendezések egyre szaporodó hada - külön kiemelve a légkondicionálókat - messze többet fogyaszt, mint amit az újonnan kötelezővé tett lámpákkal meg lehet takarítani.

Arról sehol sem cikkeznek, hogy Európában a klimaváltozás és pusztán kényelmesség miatt mennyi légkondicionáló berendezést (melyek fogyasztása több százszorosa egy villanykörtének) helyezünk üzembe folyamatosan. Míg Brüsszel képmutató módon betiltja a hagyományos izzókat, közben nincs semmilyen korlátozás a légkondicionáló berendezések felszerelésére vonatkozóan. Egy átlagos légkondi két-két és fél hónapig üzemel az Európai Unióban, 3-4 KW-os elektromos teljesítménnyel. De van, ahol fűtésre is ezt használják. Egy ilyen légkondi átlagban annyi elektromos áramot zabál meg egy óra alatt, mint harminc-negyven darab hagyományos 100W-os izzó. Másképpen nézve a dolgot,  egy óra alatt fogyaszt annyit, mint egy közel két teljes napig egyfolytában égő százas izzó. Mivel azonban a lámpát nem égetjük egész nap, a légkondi egy órás fogyasztása valójában úgy tíz napnyi világításak felel meg. És nem kevés azon lakások száma, ahol nem egy, de két-három ilyen berendezés is üzemel. Az irodaépületekről már nem is szólva, ahol nyáron is a zakó és a nyakkendő a trendi. Nincs közösségi törvény, ami megtiltaná nyáron a 24-25 fok alá hűtést, ugyanakkor ránk kényszerítik a drága és környezetszennyező kompakt fénycsöveket.  

A hagyományos izzólámpák betiltását az EU-ban tehát még véletlenül sem környezetvédelemi okokra lehet visszavezetni. Sokkal inkább valószínű a kompakt fénycsövek gyártóinak gazdasági lobbymunkája, pressziója, manipulációja. Az egész áttérés ugyanis csak arra jó, hogy egy ipari lobbi majd jót kaszálhasson az egyébként igencsak környezetszennyező kompakt fénycsövek gyártásával. Kezdek azoknak hinni, akik azt állítják, hogy nincs itt semmiféle - ember által okozott - globális felmelegedés, csak a valódi hatalom birtokosai egy újabb  zsinórt kötnek az idiótákra, hogy legyen mivel rángatni őket. 

Összehasonlítások

Kezdjük a hagyományos izzók kivonását szorgalmazók legfontosabb érvével, a széndioxid kibocsátás csökkentés fontosságával. Ismert adatok alapján elmondhatjuk, hogy jelenleg az EU huszonhét tagországa villamosenergia termelésének 30%-át atomerőművek, 10%-át vízerőművek  adják, de az igen dinamikusan fejlődő szélerőművek részesedése is 3.8%. Ha csak ezeket veszem alapul, akkor is a széndioxidot nem termelő villamos erőművek termelik az EU-ban felhasznált elektromos áram 44%-át! Ez máris azt jelenti, hogy 100 régi izzólámpából 44 nem is "termel" széndioxidot. De biztosan ezzel is számoltak az okosok, úgyhogy az ő kedvükért maradjunk a 15 millió széndioxidnál.

A megtakarított 15 millió tonna viszont még akkor is szánalmasan szerény mennyiség, ha pusztán az utasszállító repülőgépek által a magas légkörbe nyomott széndioxid mennyiségével vetjük össze. Jelenleg ez 600 és 800 millió tonna között mozog, de 2020 és 2025 között már elérheti a 1,5 milliárd tonnát évente Európában, amikorra az összeurópai széndioxid kibocsátás mintegy felét fogja adni. Tekintve azonban, hogy a globális felmelegedéshez a nagy magasságban repülő járművek széndioxid kibocsátásánál 2.7-es szorzót kell alkalmazni amikor a felmelegedéshez való hozzájárulásukat nézzük, már most
2 milliárd tonna földközelben kibocsátott széndioxid egyenértékről beszélhetünk. Csak hogy érezzük az arányokat.

Ha pedig ez nem lenne elég, az üvegházhatásért, a globális fölmelegedésért aggódók jól tudják, hogy ott van a metán, mely a széndioxidnál 20-25-ször erősebb üvegházhatású gáz. Bolygónkon csak a szénbányászat önmagában közel 550 millió tonna széndioxiddal egyenértékű metánt szabadít rá a légkörre, melynek 45%-a Kínában kerül a felszínre. És akkor még nem említettem, hogy az újabb keletű kutatások szerint az emberi tevékenység során a Földön keletkező összes széndioxid mennyiségének százszorosára becsülik a globális felmelegedés során a szibériai permafrostból évente felszabaduló metán mennyiségét! Ha tehát a permafrostból felszabaduló gázokhoz hasonlítom, a hagyományos izzók betiltásával megtakarított 15 millió tonna széndioxid már statisztikai hibának is kevés.

"Az örökjég birodalma már nem "örök". Nyár végére a láp felszíne felolvad és a kutatók legnagyobb megdöbbenésére a mocsaras vízből buborékokban tör fel a metán. Hogy a metán ki fog szabadulni, azt már rég sejtették, de hogy ilyen hamar és ilyen mennyiségben, az még lidérces álmukban se jött volna elő. Az utolsó felmérések alkalmából 2008 szeptemberében a láp száz meg száz kilométereken át szinte fortyogott és a felette lévő levegőben számottevően több metán volt, mint úgy általában."
(Idézet innen.)

A felmelegedés miatt tehát egyre több széndioxid és metán jut a légkörbe, a folyamat pedig öngerjesztő és megállíthatatlan. A permafrostból kiszabaduló gázokban tárolt szénmennyiséget 1672 milliárd tonnára becsülik, ami több mint kétszerese a ma a légkörben lévõ 780 milliárd tonnának! És az EU-bürokraták 15 millió tonna széndioxid miatt tilják be a hagyományos izzókat! Ez már képmutatásnak is gyenge.

Egyéb metán források

Metán képződik még az állattenyésztés során is, de ezt azért nem taglalom bővebben, mert a tudósok hosszas vizsgálat során azt állapították meg, hogy a légköri metán mennyiségének változása elhanyagolható mértékben emelkedik csak az állatok számához képest. A jelenséget megmagyarázni nem tudták, de bizonyították és ez a lényeg.

Logikus is, mert igaz ugyan, hogy a kérődzők emésztőrendszerében a baktériumok a cellulóz lebontása során metánt termelnek, de sokkal több metán keletkezik a Föld folyóinak deltáiban, városok szemétlerakóiban, vagy az erdei avar bomlásakor. Metán szabadul fel még a szennyvíztisztítás, és a földgáz kitermelése során. A tengerek felmelegedése miatt pedig rendkívüli mennyiségű oldott gáz szabadul föl, a széndioxidtól kezdve a metánig mindenféle, amire még becslések sincsenek. (Arról nem is szólva, hogy bizony mi emberek is metánt eregetünk, igaz mesze nem annyit mint a kérődzők.)

Visszatérve a kibocsátáshoz, ha valóban mi okozzuk a felmelegedést, akkor nem lenne már itt az ideje, hogy eldöntsünk néhány fontos kérdést. Pl, hogy megéri-e még pár évtizednyi kényelmes röpködés a Föld körül, ha utána nem lehet majd rajta élni. Pedig ez csak egyetlen tétel. Ha az energiával és a nyersanyaggal való takarékosságról van szó, meddig hagyjuk még  hogy a profitérdekelt multik tovább folytassák a néhány év alatt elromlásra programozott "tartós" fogyasztási cikkek gyártását? És vajon mikor fogják betiltani a szándékos szemétgyártást? Gondolok itt a műanyag italospalackoktól a McDonalds-os játékokon, és Kinder tojás figurákon át a műanyag zacskókig bezárólag rengeteg mindenre. Elnézést a kis kitérőért.

Egészségügyi veszélyek

Azt a paranoiát, hogy a kompakt fénycsövekből kiáramló UV sugárzás bőrpírt okoz, hagyjuk, hiszen senki sem fekszik rájuk. Az viszont tény, hogy egyetlen világító alkalmatosságnak sincs annyira negatív egészségügyi és környezetkárosító hatása, mint a kompakt fénycsöveknek. Például fogalmunk sincs, hogy vajon mennyivel többet fizetünk majd az orvosoknak a kompakt fénycsövek okozta szemromlásért, tekintve, hogy "a kompakt fénycsövek speciális, villódzó fényének hosszú távú hatásairól egyelőre meglehetősen keveset tudunk. A fény különleges kék tartalma akár stresszreakciókhoz és alvászavarokhoz is vezethet, mivel gátolja a melatonin nevű hormon termelődését. A melatonin felelős az alvásért az emberi szervezetben. A hagyományos égők fényének spektruma ezzel szemben megegyezik a napfényével, így nem okoz alvászavart."  [...]

Nem szabad lebecsülni ezeknek az égőknek az elektromágneses kisugárzását sem - hangzott el egy bonni tájékoztatón. Johannes Schmidt, a Neubeuern Épületbiológiai Intézet munkatársa elmondta, ezek a lámpák túllépik a világszerte a számítógépeknek engedélyezett sugárzási mérték tizenkét-, de akár negyvenszeresét is. (Idézetek innen)

Migrénkutatók, de és más specialisták is jelezték, hogy a kompakt fénycsövek szédüléses migrént okozhatnak, az epilepsziásoknál pedig rossz közérzetet, a koncentráló képesség elvesztését válthatják ki. S ami még ennél is rosszabb, a lupusz nevű betegség egyik lehetséges oka is lehetnek, bár ezt konkrét kutatási adatokkal nem támasztották alá.
A panasz ráirányította a figyelmet a kompakt fénycsövek minőségi problémáira is, értve ez alatt, hogy túl hideg, vagy érzékelhetően zöld tónusú fényt sugároznak, villognak és hogy időre van szükségük a bemelegedéshez. A gyártók persze tagadják a nyilvánvaló tényeket is.

Az sincs a köztudatban, hogy ha egy kompakt fénycső eltörik, a belőle kiáramló gázokat nem szabad belélegezni, és alaposan ki kell szellőztetni a helyiséget, tekintve, hogy az izzók higanyt is tartalmaznak. Miközben tehát -  nagyon helyesen - az EU-ban kivonták a forgalomból a higanyos lázmérőket, egy sokkal valószínűbben károsító higanyforrás előtt nyitották meg az utat.

Környezetszennyezés

Ha teljes képet akarunk kapni a támáról, ne feledjük, hogy Brüsszel úgy tette kötelezővé a takarékos izzók használatát, hogy a mai napig nincs megszervezve, hogy mi a lófüttyöt kezdjünk majd az ezer és ezer tonna számra keletkező veszélyes hulladékkal, ami az ilyen izzókból keletkezik ma, és keletkezni fog a jövőben. A kompakt fénycsövek ugyanis a rendkívül mérgező higany mellett foszfort is tartalmaznak a műanyagon és egyéb elektronikai  - szintén veszélyesnek számító - hulladékon kívül. Nálunk még azokat a rohadt ásványvizes palackokat sem gyűjtik legtöbben szelektíven, sőt, még arra sem hajlandóak, hogy rátapossanak, mielőtt a kukába dobják őket, de simán eldobálják az erdőben is, ha éppen ott ürül ki. Ez lesz a kompakt fénycsövek sorsa is. A hagyományos izzók ezzel szemben közönséges hulladéknak számítanak. 

Azokkal is számolni kell, akik olyan tanulatlanok, hogy nekik a szemét az szemét, ami mindegy, hogy hol van, (erdő mélyén, patak partján, folyóba öntve, stb.) csak ne az ő portájukon legyen. Esetükben már annak is örülhetnénk, ha megtanulnák, hogy mire való
a kuka. Tőlük várnák el, hogy majd megkeressék a kijelölt tárolókat (amiből alig van), ha a kompakt fénycsöveik felmondják a szolgálatot? Vicc. A sokmillió szétdobált, vagy a szeméttelepre került széttört cső anyaga aztán beszivárog a talajba. Végeredmény: a kibocsátott széndioxid szint növekedési üteme talán csökken pár tízezrelékkel, az izzók várhatóan hanyag kezelése miatt viszont mérgező higany, meg foszfor kerül tonnaszámra a felszín alatti vizeinkbe. Egy az Egyesült Államokban 2009-ben végzett felmérés szerint évente 400 millió darab kompakt fénycső kerül kidobásra, melynek 80%-a(!) a kommunális hulladékban végzi. Dél Carolinában, ahol emiatt begyűjtési programot indítottak, a kompakt fénycsövek 95%-a kerül a kukákba. Kötve hiszem, hogy az EU jobban állna a visszagyűjtés tekintetében.

A gyártók azzal védekeznek, hogy a kompakt fénycsövekben lévő higany mennyisége igen csekély, mindössze 4-15 mg. Na és? Ez évente Az EU-ban nagyjából 160-200 tonna, a környezetünket szennyező higanykibocsátást jelent. De ez is csak akkor lenne annyi, ha a kompakt fénycsövek képesek lennének 6000 órán keresztül működni, ami viszont egész egyszerűen egy hazugság, de erről majd később. A saját tesztjeimet alapul véve, a fentebb említett 160-200 tonnát 8-10-zel kell megszorozni, hogy helyes eredményre jussunk. Optimista esetben ez közel 1300 tonna higany évente, azaz egy évtized alatt 13000 tonna higany. Ennek egy része pedig a levegőben lebegve jut el a "fogyasztóhoz".
Az utóbbi évtizedekben végre megszabadultunk az üzemanyagban lévő ólomtól, helyette most újabb, főleg a felnövekvő generációk szervezeték károsító szennyezési lehetőséget találtak a brüsszeli bürokraták.

Nem az lenne a cél, hogy minél kisebb energiafelhasználás mellett minél kevesebb veszélyes hulladék keletkezzen a háztartásokban? Talán nem lenne értelmetlen kiszámítani, hogy a megtakarított energia és széndioxid mennyiség valóban megtakarításra kerül-e egyáltalán. Ha ugyanis valaki tovább lát az orránál és összeadja számokat, arra a következtetésre juthat, hogy ha majd a veszélyes hulladéknak minősülő kompakt fénycsövek begyűjtésére, szállítására, kezelésére és feldolgozására is energiát fordítunk, még az annyira hangoztatott megtakarítás is elenyészhet a semmiben. Még akár az is kiderülhet, hogy kompakt fénycsövekkel világítani gazdaságilag ésszerűtlen. Ilyen számítások persze nem készülnek, mert valakiknek nem áll érdekében, hogy tisztán lássunk.

A kompakt fénycsövek ára, minősége

Bár a fentiek után már talán a legkisebb gond, de a hagyományos izzók betiltásának kiagyalói azzal sem számoltak, hogy egy normális minőségű takarékos izzó ára gyakorlatilag sosem térül meg.

Jómagam sok éve kísérletezem, energiatakarékos világítással. A kompakt fénycsövek esetében tapasztalatból tudom, hogy átlagos használat mellett még a méregdrága darabok sem tartanak sokkal tovább, mint a jó minőségű hagyományos izzók. Kicsivel több, mint a fele kiég jóval idő előtt, ráadásul nem bírják a kapcsolgatást, azaz olyan helyre, ahol folyton kapcsolgatjuk, nem valók. (Ahogy a hagyományos neoncsövek sem.) A közepes árszínvonalú termékeknek pedig legtöbb esetben is pocsék a színvisszaadásuk. Brüsszel 80%-os színvisszaadást határozott meg a szabványban, mint minimumot. Ez azért komolytalan, mert 80% színvisszaadás mellett még egy Playboy nyuszi is két napos hullának néz ki. Persze vannak ennél jobban teljesítő kompakt fénycsövek is. El is kezdtem próbálgatni őket, és bizony kiderült ami várható volt, hogy azok a darabok, melyek már elviselhető színt adnak, bizony 3-4-szer annyiba kerülnek, mint más, szintén márkás termékek. És 8-10-szer annyiba, mint egy kínai energiatakarékos lámpa, melyek inkább csak ott használhatók, ahol csak a fény a lényeg, a szín nem. A kínai gyártású kompakt fénycsövek tartósságáról pedig jobb nem is beszélni.

Ha az árakat nézem, a leggyakrabban használt 60W-os, jó minőségű hagyományos izzólámpa ma 70 Forint körüli összegért már megkapható. Az ugyanilyen fényerővel (elvileg) rendelkező energiatakarékos társai ezzel szemben minimum 6-7-szer, de akár közel százszor(!) is többe kerülhetnek. 400 Ft alatt pedig az üzletek gyakorlatilag ipari hulladéknak is gyenge termékeket értékesítenek. Az alábbiakban megpróbálom leírni az ár és a minőség közötti összefüggést, de azt azért el kell mondanom, hogy az általam kipróbált kompakt fénycsövek esetében sem volt mindig igaz, hogy annál jobb, minél drágább. Egy neves gyártó korszerűnek látszó termékei közül vettem két 1800 Ft-os mignon (E14) foglalatba való kompakt fénycsövet, melyek nem elég, hogy még mindig a lassú felfényesedés nevű ősrégi betegséggel küzdöttek, de a felkapcsolás után nagyjából egy másodpercet kellett várni, míg egyáltalán magukhoz tértek. És ez még mind semmi!
Az egyik darabnak ugyanis folyamatosan percegett (ívett húzott) az elektronikája, a másiknak meg csak szimplán zúgott. Másnap vittem is vissza a boltba, hogy kenjék a hajukra, mert ilyesmit még egy 4-500 forintos darabnál sem nézek el.

A kompakt fénycsövekről általánosságban elmondhatjuk, hogy a fényerejük bizony elmarad a dobozon összehasonlításképpen feltüntetett teljesítményű hagyományos izzólámpa fényerejétől, és az élettartamuk alatt ez csak egyre rosszabbodik. Fényerő tekintetében az olcsó kínai kompakt csövek különösen siralmasan teljesítenek, a színvisszaadása pedig olyan némelyiknek, mintha valami kriptába lépett volna az ember. Lila!!! Ehhez még hozzájön az alkalmazott gyenge minőségű elektronika, ami miatt az élettartamuk gyakran még a gyengébb minőségű hagyományos izzókét sem éri el. A használható  kompakt fénycsövek 400 és 6000 Ft közötti összegbe kerülnek darabonként. 400 Ft körül akciós kínai terméket kapni, aminek zúg az elektronikája és nem színhelyes, de legalább a fényereje nagyjából megvan. Az 1000 és 1500 Ft közöttiek már elviselhető fényt produkálnak, de még ezeket is napokba, sőt hetekbe kerül, míg megszokja az ember a hagyományos izzólámpa után. Addig olyan érzése van az embernek, mintha hideg lenne a szobában. Vagy a meleg fényű darabok esetében mintha sötétebb lenne. (És valóban. Erről majd később bővebben.)
Ha a fény minőségét nézem, 3000 Ft-nál kezdődnek a jobb kompakt fénycsövek, de ha egy a nappali fényhez hasonló, aránylag elfogadható fényt produkáló darabra vágyik valaki, akkor 6000 alatt nem ússza meg, ez pedig pont százszor annyi, mint egy rendes izzólámpa ára. A határ pedig a csillagos ég! Az egy dolog, hogy egy 6000 Ft-os izzó nagyjából a büdös életben nem térül meg, de mivel láttam 6000 Ft-os izzót is világítani, elmondhatom, hogy egy rendes izzólámpa fénye bizony még mindig messze kellemesebb annál.

Annyiféle kompakt fénycső kipróbálása után azt mondom, hogy a drágábbakat meg lehet szokni, de nem arra való egyik sem, hogy olvasson mellettük az ember. Arra mindenképpen érdemes helyi hagyományos, vagy halogén fényforrást használni.

Különös tapasztalatom volt az egyik neves gyártó igen drága termékével. Azért vettem meg őket, mert szemre ennek a fénye hasonlított legjobban a hagyományos izzók fényéhez. Ha tudom, amire később rájöttem, sosem vettem volna meg őket. Amikor ugyanis először karácsonyoztunk ezekkel a kompakt fénycsövekkel a csillárban, még nem tudtam, hogy ilyen típusú világítás mellett az egyébként jó minőségű videókamerám nem képes ráállni a helyes fehéregyensúly értékre. Sajnos erre már csak utólag döbbentem rá, amikor megnézve a felvételt, mindenki erősen májbetegnek tűnt rajta. Szóval, ha valakinek energiatakarékosság címszóval kompakt fénycsövei vannak a lakásában, az ne csodálkozzon az ilyesmin. Még manuális beállítással sem biztos, hogy sikerülni fog a felvétel, ha a kamera nem kedveli az adott típusú lámpát. Márpedig nem fogja! Hagyományos izzóval ilyen nem fordulhat elő.

Megjegyzem a kérdéses termékből összesen hat darabot vettem, melyek közül kettő kiégett pár éven belül, egynek meg szikrázni kezdett az elektronikája, majd úgyszintén kipurcant. Ez azt jelenti, hogy a termékek fele közel sem voltak olyan tartós, mint az a dobozukon állt. Nagyjából annyi idő alatt égtek ki, mint a hagyományos izzók szoktak, pedig nem filléres vacakról volt szó és amúgy is kíméltük őket, azaz nem voltak kapcsolgatva, és viszonylag keveset is égtek.

Nibiru.2010.01.17

Legutóbbi frissítve, javítva: 2010.12.20.

Leszerepeltek az energiatakarékos izzók