A génmanipulált élelmiszertermelés jelenlegi
helyzete
Laczkovich András emlékeztető jegyzete a GMO-kerekasztal
beszélgetés néhány témájáról
Ez az iromány a Darvas Béla által szerkesztett GM-növények hazai
engedélyezéséről szóló kerekasztal-beszélgetések hozzászólásaiból,
és más egyéb forrásokból merített összegyűjtése a génmanipulált
növénytermesztés jelenlegi helyzetéről. Ajánlom mindazoknak, akik
tájékozódni szeretnének a témában, tisztán szeretnék látni a GMO
kérdést hazai és világviszonylatban, és azoknak, akiket
megtévesztettek, félrevezettek és becsaptak a biotechnológia – vagy
a profitot bármi áron - hívei, terjesztői és a média.
Tartozz Te is abba a közel 70%-ba, amely Európa szerte elutasítja a
génmanipulált növények bármi nemű felhasználását!
Állatökológiai problémák, környezet-egészségügyi
hatások
- A Bt-toxin (a GM-növény termeli) egész évben jelen van a talajban,
a tarlómaradvánnyal bejutott toxin pedig minimum 3 évig kimutatható
a talajból.
- A növényevők számának csökkenése a ragadozók létszámcsökkenéséhez
vezet. A közönséges fátyolka kevesebbet fogyasztott abból a
hernyóból, amelyik Bt-toxint tartalmazó táplálékot evett, lassabban
fejlődött ilyen táplálékon, és gyorsabban pusztult. A nappali
pávaszem hernyója, amely nagyságrendekkel érzékenyebb a Cry 1
toxinra(a Bt-toxint termelő növények minden sejtje termeli), mint a
kártevő célrovarok. Magyarországon 187 lepkefaj védett, melynek
16%-a fejlődhet táblaszegélyen élő, lágyszárú gyomokon is. A nappali
pávaszen, és az atalanta lepke lárvakelése éppen a kukoricapollen
szórásakor van, és ezért a Cry 1 Ab-tartalmú pollen ezeket
veszélyezteti.
- Csökken a biodiverzitás. A békák lassabban fejlődnek, és nem érik
el a normális testnagyságot. Az állatok 10-25%-ának abnormális
ivarszervei fejlődtek. Nem is beszélve a talajállatok
biodiverzitásáról.
- A hazai kukoricásban élő két ugróvillás faj kevesebb tojást rak
Bt-kukoricát fogyasztva, mint izogénest, s ha választhat, akkor az
izogenikus növény maradványait fogyasztja.
- A GM növénymaradványok lassabban bomlanak le, és mivel növényi
szerves anyagok lebomlása döntő hatással van a bioszféra
szénforgalmára, minden változás ebben a folyamatban beláthatatlan
következményekkel jár.
- A módosított gének megváltoztatják a talajállatok bélflóráját. A
GM növényekből az állatokban élő baktériumokba kerülhetnek új gének
és ma még ismeretlen hatásokat okoznak. Szignifikánsan alacsonyabb
aktivitási értékeket mértek a Cry 1AB-toxint termelő kukorica
talajában.
- A Gm-növényekben új, idegen anyagok jelennek meg (transzgén DNS és
fehérjék), amelyeket a méhek elsősorban virágporral, de nektárral és
egyéb növényi eredetű váladékokkal behordanak a kaptárba,
felhasználják lárváik és saját táplálásukra, miközben ezek az
anyagok bejutnak a mézbe. A kísérletek során használt
proteináz-gátló fehérje etetésének hatására lassabb fejlődés,
csökkent tanulékonyság eltájolás stb. volt tapasztalható.
- A rovarkártevőkkel szemben ellenálló GM-növényekben található
fehérjének a különféle változatai bizonyos rovarokban, igen nagy
szelektivitással-specifikus emésztőrendszeri rendellenességeket
fejtenek ki, amelyek a rovar pusztulásához vezetnek.
- Modellállatok MON 810-es kukoricával végzett vizsgálataiban a 10.
nemzedéknél rezisztens népességhez jutottak, ami a Bt-fajták
viszonylag gyors lejárati idejét jelenti.
- Emészthetőségi, állattartási problémák. A GM takarmánnyal bevitt
megváltoztatott fehérje és DNS nem bomlik le teljes mértékben. A le
nem bomló idegen fehérjemolekulák allergén, immunogén és toxikus
hatást okozhatnak. A bevitt DNS-töredékek, esetleg transzgének
néhány órával az etetés után megjelennek a béltraktus baktériumaiban
és az állatok egyes szöveteiben (pl. májban, lépben, a perifériás
vérerek sejtjeiben, esetenként az izomban stb.), sőt átjutnak a
placentrális vérkeringésen keresztül a magzatba is.
- Jelenleg nincs olyan módszerünk, amellyel a köztermesztésben lévő
GM-növényeket vissza tudnánk hívni, azaz a kibocsátott gén örökre a
környezetünk részévé válik. Ha a jövőben valamilyen káros hatás
napvilágra kerülne, ezt már nem lehet visszafordítani.
- Ha egy természeti rendszerbe beengedjük a genetikailag módosított
növényeket, ott csak idő kérdése, hogy a teljes területen
elterjedjenek a módosított gének.
- Országunk kiemelkedően értékes természeti értékei, biológiai
változatossága visszafordíthatatlan károkat szenvedhet.
- Kimutatták annak a lehetőségét, hogy funkcionálisan aktív
transzgén részek kerülhessenek be a bélbaktériumokba és ezekben
antibiotikum-rezisztencia alakulhasson ki, ami hatástalaníthatja a
jelenleg is forgalomban lévő antibiotikumok hatását. A
transzgén-termék hatása, vagy pedig a transzgén bevitele révén a
növény saját génjeiben előálló zavar odavezethet, hogy a GM-növény
új toxikus hatású vagy allergiát okozó anyagokat termel, amik
gyöngíthetik az immunrendszerünket. A Bt-növényekben előforduló
Cry-toxinoknak egyik alcsoportja a Bacillus thuringiensis nem
tökéletesen ártalmatlan az emberre. Lektin természete miatt kötődik
a bélben lévő receptorokhoz, és hat az immunrendszerre, immunogén és
adjuváns is.
- A környezeti hatások közül a legfontosabb a hagyományos haszon-,
valamint a gyomnövények genetikai átalakítása, kersztbe-porzással,
illetőleg horizontális génátvitellel. Ez lehetetlenné tenné mind a
hagyományos termesztést, mind a biogazdálkodás fenntartását.
- A MON-810 kukorica hektáronkénti szervesanyag-produkciójával a
teljes vegetációs periódus során 1500-2000-szer több Cry 1A toxint
termel, mint amennyi Magyarország DIPEL formájában egy hektár
kezelésére engedélyezett.
- A boltokban jelenleg élelmiszer alapanyagként kapható,
GM-növényekről kimutatták, hogy a GM-szója esetében horizontális
génátvitellel a transzgén átkerül az emberek bélbaktériumába, a
GM-szója visszatartja az állatok növekedését, megváltoztatja az
egerek májának és hasnyálmirigyének anyagcseréjét. Amikor a
GM-szóját bevezették, megnőtt az Egyesült Királyságban a
szójaallergiások száma. A MON 863-as kukorica vonalnál eltérések
mutatkoztak a patkányok hematológiai értékeiben.
- Megalapozatlan állítás, hogy a forgalomban lévő GM-növények közül
az emberek csak a kukoricát fogyasztják közvetlenül, amikor a
polcokon lévő élelmiszerek 30%-a tartalmaz szóját. Ha az amerikai
földrészen megtermelt GM-szója import nagyságát ismerjük, komolyan
gondolhatjuk-e hogy Európában nem fogyasztunk GM-élelmiszert?
Felmérések szerint a szója tartalmú élelmiszerek közel
egyharmadából, a húsipari termékek 58%-ából kimutatható a GM-szója.
- Az Egyesült Államokban a GM-élelmiszereket nem jelölik, így nem
lehet tudni ki, mikor, milyen és mennyi GM-élelmiszert fogyasztott.
Ezekből az adatokból ugyanezért nem bizonyítható a GM-növényeken
alapuló élelmiszerek egészségkárosító hatás sem.
Gazdasági érdekek
- A géntechnológia gazdasági haszna elsősorban a GM-fajtákkal
rendelkező multinacionális cégeknél jelentkezik.
- A multinacionális cégek GM-fajtáinak megjelenése az adott
országban, vagy régióban ugyanis az adott növényfaj nemzeti
nemesítésének, vetőmagtermesztésének és kereskedelmének csődjéhez,
megszűnéséhez vezet.
- A kukorica hazai felhasználásra 25-35 ezer, exportra 50-55 ezer
tonna kerül évjárattól függően értékesítésre. 2004-ben a táblák
száma 700-900-ról 1021-re növekedett, eme növekmény oka a
spanyolországi GM-jelenlét. Új termelők keresik meg Magyarországot,
mert itt látnak biztosítékot a GM-mentes vetőmag előállítására.
- A GM-fajták használata ellehetetleníti egyéb sokkal ígéretesebb és
az EU által támogatott fejlesztési irányok (agrár-környezet és
tájgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás stb.) megvalósítását.
- Kizárja termékeinket a fizetőképes minőségi exportpiacokról. A
hazai és exportpiacokon nincsen kereslet a GM-növények iránt.
Hagyományos élelmiszerpiacainkat is elveszíthetjük. A magyar
agráriumnak nincs szüksége géntechnológiával módosított fajtákra,
mert elterjedésük ellehetetlenítené a minőségi szerkezetváltást.
- Európai Uniós törvények értelmében a magyar állam kötelességévé
válna, hogy a génmódosított szervezetek környezeti- és egészségügyi
hatásait monitorozza, ami óriási terhet róna az államháztartásra. A
termelés közvetett költségei, és minden kockázat a polgárokat
terheli, míg a haszon a vetőmagot előállító biotechnológiai
vállalatoké. A GM- nem GM fajták keveredése számos alkalommal
előfordulhat: gépek használata, betakarítás, tisztítás, tárolás,
szállítás, feldolgozás stb. Nem beszélve a vadon élő fajok beporzása
(repce), és az árvakelés problematikájáról. Ezek óriási költségeket
jelenthetnek hazánknak. Az új technológia bevezetésének
többletköltségei a hagyományos és ökológiai termékek árát is növelni
fogja.
- Kukoricából Európában túltermelés van, a kukoricamoly nálunk nem
okoz súlyos károkat, a hazai fajtaválaszték több mint kielégítő. Az
évente kötelezően újravásárolt vetőmag kiszolgáltatottá tenné a
gazdákat, hazánk elveszítené kukorica-export piacait.
- A GM-kukoricafajták jövőjének legnagyobb gondja az
értékesíthetőség hiánya, amely elsősorban a piac, a felhasználó
félelméből származik. Másodsorban abból a várható többletköltségből,
ami a GM-fajták vetőmagárából, speciális vegyszerigényéből és
termésének elkülönített kezeléséből, tárolásából adódik.
- A géntechnológiai cégek által hangoztatott terméshozam növekedés
nem megalapozott, hiszen a GM-szója és GM-repce 6-11%-kal termett
kevesebbet, és csak a Bt-kukoricánál figyeltek meg 2-3%-os
termésnövekedést. A növény védőszer igény viszont 11-30%-al nőtt.
- A legtöbb országban a biztosító társaságok nem kötnek
termésbiztosítást azokkal a gazdákkal, akik GM növényt termesztenek.
Nagy-Britanniában azoknak az ingatlanoknak az értéke, amiken GM
növényeket termesztettek, rendkívül lecsökkent.
- A GM-vetőmagkereskedő (bevezető áron) olyan olcsón adná a
vetőmagot, hogy a gazda a hagyományos növényvédelmi rendszer helyett
a génmódosított termelési rendszert válassza. Nem csoda, hogy a
gazdánál profit jelentkezne. Nem világos, hogy a vetőmagipar
rövidtávú profitja miből adódna, ha a hagyományos vetőmagnál is
olcsóbban kénytelen lenne adni a GM-magot, és miért érné meg
hosszabb távon is fenntartani az árkedvezményt? Könnyen előállhat az
a helyzet, hogy egyes társadalmi csoportok (pl. gazdák,
vetőmaggyártók) jóléti nyereségei meghaladják más társadalmi
csoportok (pl. fogyasztók) jóléti veszteségei. S ebben az esetben a
társadalom nemhogy nyerne, de éppen veszít az agrárbiológiai
alkalmazásokkal.
Genetikai problémák
- A legfontosabb problémát jelen pillanatban a transzgenikus
növények molekuláris azonosíthatóságának hiánya jelenti. Az
előterjesztők gyakran nem adják meg az adott transzgenikus
növényekben lévő génkonstrukció pontos molekuláris azonosítását
lehetővé tevő primereket, illetve hibridizációs próbák szekvenciáit.
Ezek, pedig elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az ellenőrzés
során pontosan azonosítható legyen a szabadföldi kísérletekben
vizsgált növényanyag, azaz bizonyítható legyen, hogy növényanyagban
lévő génkonstrukció megegyezik az engedélyezési kérelemben
feltüntetett konstrukcióval. Ismeretlen GMO-t nem lehet kimutatni.
Tények, eredmények, hazugságok
- A GM-takarmányok termesztése az Egyesült Államokban nem
gazdaságos, mivel magasabb a vetőmagár, külön felszámítják a
szabadalmi díjat, az izoláció betartása többletköltséget eredményez,
gyengébb a piaci ár stb. a viszonylag nagy GM-vetésterület igazából
annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági támogatás keretében a
farmerek között évi 20 milliárd dolláros piacvesztési segélyt
osztanak szét.
- A GM-szójában lényegesen megnőtt a tripszin-inhibitor mennyisége,
amely a szójatakarmányok fehérje hasznosulását jelentősen gátolja.
- A világ éhezőinek ellátása, holott az intenzív mezőgazdaság által
termelt tömegtermékek súlyos túltermelési válságot idéztek elő. Nem
a mennyiséggel, hanem az egyenlőtlen elosztással van a baj. A FAO
nemrégiben megjelent tanulmánya szerint 2030-ig növekszik az
élelmiszertermelés a világon, és az mindig felül fogja múlni a Föld
lakosságát.
- Teljes biztonságot ígérnek nekünk, ugyanakkor folyamatosan
harcolnak a magasabb jelölésköteles határértékekért.
- Arra hivatkoznak, hogy a GM technológia környezetbarát, mert nem
kell vegyszert használni, miközben a hebricidtűrő növények éppen a
totális gyomirtó szerek kiterjedt alkalmazását teszi lehetővé.
- A fogyasztók számára semmilyen előnyt nem jelent, amire bizonyíték
az, hogy azért küzdenek a GM-élelmiszerek elterjesztésén fáradozók,
hogy ne kelljen jelölni ezeket.
- A biotechnológiai cégek sem vállalnak felelősségei a termékeikért,
ezt azzal indokolják, hogy a GM-kukorica vagy burgonya lényegileg
ugyanolyan biztonságos, mint a hagyományos fajták. A jelenleg
forgalomban lévő GM-növényből készült élelmiszerek engedélyezésének
alapja a lényegi azonosság megállapítása. Ezt az elvet alapul véve a
kergemarha kórban szenvedő szarvasmarha lényegileg azonos az
egészségessel.
- 33 amerikai és kanadai mezőgazdasági egyesület küldte szét a
világon azt a figyelmeztetést, hogy a géntechnológia-alapú
növénytermesztés nagyban növelte a termelők függőségét és gazdasági
bizonytalanságát szerte az USA-ban.
- A génszennyezés miatt a hagyományos és biogazdálkodással
foglalkozó gazdálkodók földjeire is kerülhetnek átporzással
génmódosított pollenek. Mivel ezek a gazdálkodók így jogtalanul (bár
akaratukon kívül) termesztenek génmódosított vetőmagokat, a
biotechnológiai cégek a szabadalmi jog megsértése ügyében pert
indítanak ellenük. Az USA-ban és Kanadában a Monsanto, perek
tucatjait nyerte így már, kötelezve a tehetetlen gazdálkodókat, hogy
fizessék ki az akár 400000 dolláros bírságot.
- Egy vegyi anyagot, gyógyszert különböző szempontokból, 3 különböző
állatfajon legalább 3 évig tesztelnek, ezzel szemben olyan hiányos
és szakmailag gyönge színvonalú dokumentumok kerülnek az engedélyező
hatóságok asztalára, ahol 10 hím és 10 nőstény patkányon kéthetes
etetési kísérletek alapján állította a kérelmező, hogy emberre
veszélytelen termékről van szó.
- Magyarországra nem kerül úgy be növény védőszer hatóanyag, hogy
környezetanalitikai vizsgálatokhoz ne érkezett volna meghatározási
módszer , és hogy a hazai hálózat ne ellenőrizte volna annak
biológiai hatásait. Mindezekhez képest több mint meglepő, hogy a
GM-növények esetében ugyanezek a cégek ma megtagadják az
együttműködést a független vizsgálókkal, miközben a nemzeti
hatóságok ezt megadóan tűrik. A fajtatulajdonosok GM-vetőmagok csak
azoknak adnak, akik gyári engedély birtokában teszik eredményeiket
nyilvánossá. Pozitív elbírálásban részesülnek a rosszul tervezett
kutatásokat végzők, hiszen az eredménytelenséggel el lehet terelni a
figyelmet a tényleges mellékhatásokról.
- Átgondolatlan állítás az, hogy a GM-fajtákat minden szempontból
ellenőrzik. Köztudott, hogy ezeket a vizsgálatokat a biotechnológiai
vállalatok végzik, és eredményeket majdnem minden esetben
titkosítják. Az emészthetőségi vizsgálatok –módszertanilag hibásan-
nem a bélben, hanem kémcsőben végzik. Köztudott, hogy az alkalmazott
módszerekkel még az olyan fehérjék is lebonthatók, amelyek a
tápcsatornán áthaladva 50-100%-ig megtartják biológiai
hatékonyságukat.
- Általános, hogyha valaki kritizálni meri a növényi
biotechnológiát, annak adatait azonnal megkérdőjelezik. Jellemző az
eredmények kétségbevonása, a kritizáló nyilatkozatok
félremagyarázása, az elmarasztaló eredményeket elérők kiszorítása a
kutatásból, pályázati lehetőségeik szűkítése.
- A Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság a GEVB munkája
során a fajtatulajdonosok által benyújtott dokumentációkban a
konkrét fajtával kapcsolatbak környezettudományi területen felmerülő
általános és helyi (Kárpát-medencei) problémákat, az elvégzett
vizsgálatok adaptálhatóságát és hitelességét, az ebbéli kísérleti
tervek színvonalát. 2005-ben a GEVB nem talált megfelelő színvonalú
dokumentációt.
Megjegyzései:
- A fajtatulajdonosok a dokumentációk közérdekű
környezet-egészségügyi információit is titkosítani igyekeznek,
amelyet az EU ajánlásai sem támogatnak.
- Az un. környezettudományi tartalmak prospektusszerűek, a
hivatkozások jelentős része a fejlesztés történeti alapjaira
vonatkozik, más része nem nyilvános, belső cégjelentésre, amely a
nemzetközi független kutatók kritikáján nem esett át.
- A dokumentációkra általában a mellékhatás-tagadás a jellemző,
ezért nem nevezik meg a fejlesztés kritikus pontjait.
- Nem elemzik a Kárpát-medence speciális viszonyait, figyelmen kívül
hagyják az ebbéli szakirodalmat.
- A kísérleti tervek vázlatosak, gyönge szakmai színvonalúak, a
fajtatulajdonos sajátos –nem átlátható- igényeit szolgálják és nem a
fejlesztés helyi, érdemi kérdéseire válaszolnak, stb.
Szabályozás, koegzisztencia
- Az alkotmány 18. és 70/D.§ az egészséges és biztonságos
környezethez való jogot az állam területén tartózkodó bármely
személy javára biztosítja. E jog az elővigyázatosság és megelőzés
uniós környezetvédelmi alapelvek garanciájaként megköveteli, hogy
bármely fogyasztó hiteles tájékoztatást kapjon a neki szolgáltatott
élelmiszer GM-mentességéről, vagy GM tartalmáról, függetlenül az
összetétel arányától. A GRK 16.§ viszont a 0,9%-ot meg nem haladó GM
tartalmú terméknél kizárja a fogyasztónak a termék összetétel
megismerhetőségére fennálló, a hiteles információhoz való jogát.
- Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) állásfoglalása a
magyarországi vizsgálatokról: 2005. június 20-án a MON810-es
genetikai eseményű kukoricafajtákra elrendelt ideiglenes
moratóriumával összefüggésben elvégzett környezetanalitikai és
ökotoxikológiai vizsgálatokról. Állásfoglalásunkat kétségbe vonták,
hogy a négy területen is felmutatott környezettudományi aggályok
elégségesek-e elővigyázatossági lépésekhez. Az EFSA GMO panelje
figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a beadvány szerzője a
magyar kormány mezőgazdasági minisztere, aki munkatársain keresztül
meggyőződött módszereink alaposságáról és adataink hitelességéről.
Valamint feladata lett volna, hogy indítványozza az általunk
felvetett környezettudományi problémákkal kapcsolatban a
fajtatulajdonos Monsanto cég hiánypótlását, amit viszont
elmulasztott. A védett lepkék problematikáját érzékeli, de nem kéri
a hiánypótlást a fajtatulajdonostól. Továbbá bevezetőjében ígéri –
majd nem teljesíti – annak értékelését, hogy vajon a magyarországi
(Kárpát-medencei) ökoszisztéma eltér-e a környezetében lévő országok
ökoszisztémájától?
- A tárcák közös célja az, hogy a viszonylag szigorúnak számító,
jelenlegi tervezetekben szereplő előírásokon lehetőleg ne kelljen
módosítani. Véleményük szerint a legtöbb előírás alapos szakmai
indoklással megvédhető az Európai Unióban. Céljuk, hogy a MON 810
kukorica termesztésére vonatkozó hazai tiltást továbbra is
fenntartsák, megvédjék az EU különböző fórumain, és szigorítsák az
EU jelenlegi engedélyezési eljárásán. Fontosnak tartják, hogy
tudományosan megalapozottabbak és függetlenek legyenek a
táplálkozási és az ökológiai vizsgálatok, kivizsgálják a hosszú távú
hatásokat is, az EU Bizottság, pedig ne dönthessen GM-termékek
engedélyezéséről annak ellenére, hogy a tagállamok többsége nem
támogatja az engedély megadását. Az EFSA GMO panelje
kompetenciájától eltérő területekről adott ki korai és felszínes
állásfoglalást, ezért visszautasítják szakmai figyelembevételére nem
alkalmas következtetéseit. Az EFSA GMO paneljének nincs magyar
tagja, ezért ott nemzeti érdekeinket senki sem képviseli. E
bizottság túlságosan gyorsan és felületesen dönt, türelmetlen a
nemzeti aggályokkal szemben, és nem felkészült környezettudományi
kérdésekben való állásfoglalásra.
- Az IFOAM EU-csoport ellenzi a genetikailag módosított termények
bevezetését Európába. Az elővigyázatosság elve megköveteli, hogy a
hiteles információ hiányát az engedélyezés akadályának tekintse. A
szennyező fizet elve pedig, hogy azok, akik előnyét élvezik a
GM-növények engedélyezésének, ne tudjanak kibújni a felelősség terhe
alól. Kártérítési alapot kell létrehozni, amely a GMO ipar
kötelessége.
- A szennyezés elkerülésére tett intézkedések elégtelenek, és
hiányoznak az esetlegesen kárt szenvedettek kártalanítását valóban
biztosító jogszabályi elemek és a felhasználható források. Ha egy
biogazda termékében kimutatják a GM-szennyezést, akkor minden piacát
elveszíti. A termék értékvesztéséből származó kárigényét nem tudja
továbbhárítani a kár valódi okozójára, hiszen az lehet, hogy be sem
azonosítható. A világon nincs biztosító, amelyik a GM szennyezésre a
másnak okozott kárra felelősségbiztosítást kötne.
- Meg kell akadályozni olyan joghézag kialakulását, amikor a tilalom
már nem áll fenn, a koegzisztencia szabályozás, pedig még nem lépett
érvénybe. A Koegzisztencia Munkacsoport 2006. február 15 én kapta
meg az EU Günter Verheugen által aláírt, Gráf József miniszter úrnak
írt levelét, amely erős kritikával illeti mind a magyar
géntechnológiai törvény módosításának, mind, pedig a végrehajtási
rendeletnek illetve a koegzisztenciáról szóló rendelkezésnek a
tervezetét.
Egy esetleírás
- Egy termelő 2003-ban a megvásárolt több tíz tonna import szója
mellé mentességet, igazoló dokumentumot kapott, a tétel tényleges
GMO tartalma azonban 0,3 és 0,4 között volt. Felszólításra a szóját
ingyen kicserélték, és csatolták a mentességet igazoló jegyzőkönyvet
is. Az újabb szállítmány GMO-s szennyezettsége 0,9% volt. A tételt
újra szó nélkül kicserélték, és megtérítették a vizsgálati
költségeket is. Az újabb szállítmány papíron is és a valóságban is
GM-mentes volt. Ennél a gazdaságnál kiemelten kezelték a GMO
kérdést. Vajon mi a helyzet ott, ahol ezzel nem is foglalkoznak?
Veszélyek, saját ellenségek
- Sajnos megvan a veszélye annak, hogy tudatlan, felkészületlen
gazdálkodók ki akarják próbálni a GM-kukoricafajtákat. Ennek igen
jelentős rizikója van, mert nemcsak az általa megtermelt
GM-árukukorica lesz eladhatatlan, hanem a környezeté is, akik
kukoricáját a GM-fajta beporozta. Hacsak próbaképpen megjelenne
itt-ott a GM-kukorica minden kimenő kukorica árutételt, külön-külön
kellene vizsgálni, jelentősen csökkentve az árukukorica termelésünk
versenyképességét. Ezért tiltja a magyar jogrend a GM-fajták
engedélynélküli termesztését, vetőmagjának forgalmazását és a
törvényszegőket bünteti az okozott kár mértékétől függően, de
minimum háromszázezer forinttal.
- Különösen elgondolkodtatóvá teszi a génmódosított fajták
elterjesztésére irányuló kormányzati és kutatói törekvések, hogy
ezzel egyidőben az agrártárca vezetése költségvetési megszorításokra
hivatkozva a génbanki hálózat kulcsintézményeinek köztük mindenek
előtt a Tápiószelei Agrobotanikai Intézetnek, a kárpát-medencei
kultúrnövény génmegőrzés, génbanki tevékenység egyik legfontosabb,
európai rangú, a világ 15 legjelentősebb genetikai
erőforrás-gyűjteményéhez tartozó intézményének valamint a nemzeti
kinccsé nyilvánított őshonos magyar baromfigénbank fenntartójának,
az 1897-ben alapított gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási
Kutatóintézetnek – megszüntetésére és beolvasztására készül, amely
súlyos veszélybe sodorja minőségi agrár és vidékfejlesztési
stratégiánk megvalósítását, annak biológiai alapjait.
- 2006. január 27-én a Mezőgazdasági Múzeumban Marton L. Csaba
nyilvánosan közzétette Martonvásár és a Monsanto szerződését, amely
a génmódosított kukoricatörzsek felhasználására jött létre.
Megelőzte ezt az MKI igazgatójának, Bedő Zoltánnak a székfoglalója
2005-ben, amelyben az MKI átállítását vázolta föl a növényi
biotechnológiaira.
- Varható következmény: A hazai vetésterületeket elözönlik a
multinacionális cégek génmódosított fajtai, a hazai intézeteket
bezárják, a vetőmagtermelő üzemek külföldi szolgálatba szegődnek, a
vetőmagárat külföldről diktálják, és ennek javat hazaviszik, és
saját kutatásaikba fektetik. A magyar gazdálkodók a külföldi cégek
pénztárcáját hizlalják, mialatt a hazai agrárkutatás a nullára
redukálódik.
- Nyilvánvaló, hogy a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet
olyan céllal hozták létre, amely működési területe a biotechnológia,
ezen belül is a növényi géntechnológia. Néhány tagjának legfőbb
tevékenysége, hogy a mellékhatás-vizsgálatok lejáratására
törekednek. Hírleveleik tartalmából olvasóik számára az derül ki,
hogy ezeket a génmódosított szervezeteket megfelelően megvizsgálták,
így felhasználásuk semmifajta kockázattal nem jár, sőt előnyös. A
tudomány korlátok közé szorítása nálunk is megkezdődött. A termékek
életminőséggel kapcsolatos környezet- és egészségtudományi
ellenőrzését fajtatulajdonosi reklámszövegekre cserélik.
Pozitívumok
- Svájcban 2005. november 27-én az alkotmány módosításával, a
genetikailag módosított növényekre és állatokra vonatkozó ötéves
moratóriumot szavaztak meg. Az alkotmánymódosítási kezdeményezés
népszavazása előtt a moratórium érdekében széleskörű nemzeti
összefogás született a mezőgazdasági dolgozók érdekképviseleti
szervei, a környezet- és természetvédő civil csoportok, tudósok, a
nőmozgalmi és fogyasztóvédelmi szervezetek szoros együttműködése
révén. 1000 nemzeti és kantonszintű parlamenti képviselő lobbizott
az ügy érdekében minden faluban, városban és a városok minden
kerületében. Érveik között az szerepelt, hogy sem a svájci
parasztoknak, sem a fogyasztóknak nem érdeke a GM-fajták
termesztése, valamint, hogy a moratórium jobb piaci lehetőséget fog
biztosítani a biotermelőknek. A végeredmény szerint mind a 26
kantonban az emberek többsége a GMO-k ellen szavazott. A döntés
értelmében a svájci kormány Európa legszigorúbb intézkedését fogja
meghozni. Az EU soron következő elnöke, Ausztria is melegen
üdvözölte a döntést és előre jelezte, hogy elnöksége alatt felül
kívánja vizsgálni az Európai Unió GMO-kra vonatkozó döntéshozatali
mechanizmusát.
- Az Élőlánc Magyarországért ökopárt 2005. december 15-én
aláírásgyűjtő akciót kezdeményezett annak érdekében, hogy
Magyarországon továbbra se lehessen génmódosított növényeket
termeszteni. 2006. január 28-áig, 12271 aláíró támogatta a
kéréseket. Az Interneten keresztül további 355 támogató csatlakozott
aláírásával. Az akció lezárása óta is sok aláírást kaptak. Az
aláírásokat a Parlament előtt ünnepélyes átadás kísérő
rendezvényeként –mintegy 800-1000 fő részvételével- élőláncot
alkotott az épület körül. Az eseménynek komoly sajtóvisszhangja
volt. 2006. március 2-áig, egyetlen hivatalos választ kapott: Kis
Zoltán (SZDSZ) országgyűlési képviselő úrtól, aki támogatásáról
biztosította a kezdeményezést.
- Február 9-én az FVM és KvVM miniszterei közös sajtótájékoztatón
hozták nyilvánosságra a Növényvédelmi Tudományos Napokon bemutatott
tudományos eredményeket, melyek a GM-növények hátrányos hatásairól
szólnak. A sajtótájékoztatón a miniszterek kiálltak Magyarország
GM-mentessége mellett. A gyakorlatban zajló folyamatok azonban ennek
ellenkezőjére utalnak. Pl. az, hogy az MTA Martonvásári
Mezőgazdasági Kutatóintézete génmódosított fajták előállítására
vonatkozó kutatást kezd a Monsanto céggel, illetve az, hogy
megkezdődött a hazai génbankokat őrző intézetek felszámolása.
- Joint International GM Opposition Day. Ezen elnevezés mögött egy
2006. április 8-ára tervezett nemzetközi civil megmozdulás húzódik,
melynek szervezése már korábban elkezdődött, azonban a nemrégiben
hozott WTO döntés szolgált apropóul, hogy 100 szervezet mintegy 40
országból a világ minden tájáról ezt a napot GM-ellenes világnappá
nyilvánítsa. Április 8-án a résztvevő országokban információs
pontokat állítottak föl, ezek köré szerveződnek az események,
azonban elsősorban itt juthatott bárki hozzá minden olyan
tájékoztatáshoz, hírhez, információhoz, melyre a GMO-kal
kapcsolatban kíváncsi volt. Egyes információ központokat videó
konferencia kapcsolt össze, mely egész nap zajlott (volna).
Magyarországról a Biokultúra Szövetség csatlakozott a szervezőkhöz.
A videó konferencia megrendezését a Biokontroll Hungária Kht
vállalta. Hazánkban a sajtótájékoztató kedvezőtlen időpont miatt nem
jöhetett létre (a figyelem a választás eseményeire irányult). A
videó konferencián, még mielőtt a magyar meghívott vendégek
befejezhették volna mondanivalójukat, a kezdést követő kb. 15-ik
percben az országok között fokozatosan megszűnt az összeköttetés. A
konferencia itt tulajdonképpen véget ért. A résztvevők beszámolóiból
az elkövetkező napokban megbizonyosodhattunk arról, a magyar
hozzászólásokat még valamennyien látták és hallották, az
összeköttetés ezt követően szakadt meg. Ausztriában, pl. az
elhangzottakra épülve érdekes beszélgetés bontakozott ki az osztrák
vendégek és a hallgatóság között. Franciaországban volt olyan város,
ahol mintegy tízezer ember gyűlt össze. A JIGMOD központjának
beszámolója alapján kiderült, hogy véleményük szerint a videó
konferenciát valószínűleg hacker támadás érte.
- A Greenpeace idén februárban több húskonzervet ellenőriztetett az
OÉTI GMO laborjában. Három mintában a labor génmódosított
szójafehérjét talált. A Szegedi Paprika Zrt. Darált Sertéshús nevű
terméke 3,5%, a Globus Löncshús, valamint a Lidl Sertéshúskrém
Sertésmájjal termékei, pedig 5% GM-szójafehérjét tartalmaztak. A
Globus termékről utóbb kiderült, hogy bár a beszállító cég, írásban
garantálta a GM-mentességet, mégiscsak génmódosított szójafehérjét
szállított Magyarországra. Időközben a címkézések ellenőrzéséért
felelős Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is kezébe vette az ügyet.
Közlésük szerint is legjobb esetben hónapok kérdése, hogy a Szegedi
Paprika Zrt. nevezett terméke lekerül a polcokról. Magyarországra
közel hétszázezer tonna importált szója érkezik. A nemzetközi
Greenpeace felmérése szerint, ennek körülbelül 75%-a génmódosított.
Nagy része takarmányba kerül daraként, a maradék behozott
szójafehérje illetve szójaliszt általában hústermékek összetevője
lesz. A GM-takarmánnyal etetett állatokból készülő hús- és
tejtermékek csomagolásán európai jogszabályok értelmében nem kell
feltüntetni a génmódosítás tényét. A Greenpeace Európa-szerte
egymillió aláírást gyűjt össze annak érdekében, hogy ezzel
kapcsolatban címkézési jogszabályt megvalósítsák, ezáltal biztosítva
a fogyasztók választási jogát.
Laczkovich András, Budapest, 2006.06.28
|
|